Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

nincs meg a mai Vörös Hadsereg útjának a Kossuth Lajos utcától északra eső, a későbbiekben az állomásra kivezető szakasza. Problematikusabb a település XVII. század végi nyugati határának megállapítása. Az országút faluba érésének helyéről egy nagyjából északnyugat—délkelet irányú utca indul az Eszteró-ér felé. Ennek az útnak mindkét oldala be van építve, a második belőle kiinduló, rá merőleges utca torkolatával szemben pedig egy szárazmalmot ábrázol a térkép. Az utca kiindulópontjánál a házsor mögött, tehát az országút, illetve a falu főutcájától délre egy temetőt találhatunk. Az említett utcától nyugatra, az utca nyugati házsora mögött, attól mintegy telektömbnyi távolságban a térképen ott van a névvel nem jelzett, napjainkban Vénkert néven ismert kert, melynek északi vége az országúinál, déli az Eszteró-érnél van. Az 1860-as években

2

, és ma is a Vénkert felé a falu hatá2 Az 1860-as évekből több térképpel is rendelkezünk a faluról. Ekkor készült „Báránd községe határának Úrbéri Szabályozási terve", készítette NÉMETH J., 1860. szept. 1-én. Ez a térkép a belterületen csak az utcahálózatot ábrázolja. Ebből a korból való az úgynevezett II. Katonai felmérés Bárándot ábrázoló térképlapja a telkek, sőt az építmények feltüntetésével. Végezetül Báránd kataszteri térképe: „Báránd kiosztási térképe. Saját felmérése és szabályozása után készítette Várad Olaszi Februarius hó 24

én 1863

iki évben Németh János úrbéri szabályozási hites mérnök". Ez a térkép a beltelkek határát is feltünteti, de nem tartalmazza a rajtuk levő épületeket, mindössze a közösségi rendeltetésűeket, a templomokat, a községházát, a szárazmalmokat. Ez utóbbiak az előbbi két térképen is szerepelnek. Bárúncl az l. Katonai Felmérésen — 1783.