Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

A következő fejlődési szakasz már pontosan időhöz köthető, az 1880-as évek közepén kezdődött, s a XIX—XX. század fordulójáig tartott. Ez a minőségi változások kora, új lakóépülettípus jelent meg, s úgy tűnik, viszonylag rövid idő alatt az egész falu átépült, széles körben elterjedtek korábban nem ismert, vagy más funkciójú építmények, mindenekelőtt az úgynevezett szinamagazin. Ugyanakkor a településszerkezet már alig módosult. Az előző szakaszoktól jelentőségében elmarad az 1. világháborút követő időszak, mikor az Újtelepen új telkeket parcelláznak ki, s amikor a vasútállomástól délre, az úgynevezett Éhcsúcson elszaporodnak a hagyományos paraszti gazdálkodás számára alkalmatlanul kicsiny telkeken a jobbára vasutasok lakta apró, egyszerű megjelenésű és technikai kivitelű házak. Végezetül, az 1960-as évek végén egy újabb építési hullám indult meg, mely napjainkig is tart. Az 1966-os belterületi térkép a falu északnyugati részén, a legelő helyén, valamint az Eszterótól délre kialakított, ma sűrűn beépített telkeken még alig ábrázol épületeket. A település belső része is egyre inkább átépül, a Vöröshadsereg útja déli szakaszán az ABC áruház mellett új épületek sorakoznak. Átépült a Kossuth Lajos utcának a főtértől keletre eső része, valamint a Püspökladány felé eső szakasza, ahol már csoportos lakásépítési akció keretében épült többszintes sorházak állnak. Uj lakóházak, Dózsa György u, — 1982, SZNM F. 39,.