Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Báránd településtörténetét, népi építkezésének alakulását csak a XVIII. század közepétől lehet több-kevesebb biztonsággal nyomon követni. A faluban és környékén nem voltak középkori, későközépkori falufeltárások, s levéltári források sem állnak rendelkezésünkre sem e korra, sem az újkor elejére. így a település változásának vizsgálatakor a kiindulópont az úgynevezett II. József kori katonai felmérés Bárándot is ábrázoló, 1783-ban készült térképlapja. Az építkezés történetét illetően még kevésbé van lehetőség a múltba visszanyúlni — a közelmúltban még tanulmányozható, vagy a jelenleg is álló épületek legkorábbi példányai az 1880-as években épültek, egyetlen lakóházról bizonyítható, hogy azt 1863ban emelték, s egy, a hagyomány szerint 1861-ben leégett ház őrizte meg a régi falakat. Az úgynevezett Városgazdái Elszámolás 1742-ben kezdődő feljegyzései és a bárándi református egyház XVIII. század végétől fentmaradt Presbiteri Jegyzőkönyvei ezt a nagyon is szűk időhatárt némileg kitágítják, bár különösen az utóbbiban található, építkezésre vonatkozó adatoknál mindenképpen figyelembe kell azt venni, hogy az egyházi épületeknél alkalmazott anyagok, technikai megoldások minden bizonnyal előtte jártak a falu átlag színvonalának, sőt nem egyszer nem is vette át őket a paraszti építőgyakorlat (pl. a szoba deszkapadlója). Ezek az adatok arra azonban alkalmasak, hogy egy-egy, a jelenkori épületeken tanulmányozható, vagy az emlékezet által megőrzött jelenség XVIII. század végi, gyakrabban XIX. század eleji meglétét bizonyítsák, vagy legalábbis valószínűsítsék. Település Báránd az 1783-as katonai felmérés térképlapja szerint

1 meglehetősen fejlett utcahálózattal rendelkező település a Püspökladány—Berettyóújfalu—Nagyvárad akkor is nagy jelentőségű útvonal mentén. Lakott területe természetesen nem érte el a mai, vagy a XIX. század második felében tapasztalható méreteit. A mai és az akkori főutcától (Kossuth Lajos utca) északra mindössze egy nagy telektömb található az út mentén, a telektömb közepe táján a katolikus templommal. E telektömb mögött egy dűlőút alkotja a település határát, ez az út a továbbiakban Kábára vezet. Tehát ekkor még 1 Jelzete: CollXXIII. Sect. 21., a felmérő GÖMETZ hadnagy.