Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Istálló, Arany János u. 10. — 1982. SZNM F. 39. 627. Gazdasági építmények 1806-ban a 2

/

8 telekkel, azaz mintegy 6,5 kat. h. földet bíró Mester András telkén, a lakóházon kívül „... Istálló, Tyúk, Senes ól"

156 állt. Nagyjából azonos idó'ben, 1809-ben a leányiskola udvarán a következő építmények találhatók: „... külső kamra, istálló, szekér szín vályogból.. ."

157

. A református paplak udvarán, a pap, mint említettük, a legjobb gazdák gazdasági színvonalán állhatott, volt „... különösen kő pincze, külső kamra, 2 deszka sertés ól, istálló, kotsi szín egy fedél alatt, mellyek... vályogból készültek, az udvaron szérű és veteményes kert... "

158

. Az udvarnak már a XIX. század elején elmaradhatatlan épülete volt az istálló, mely a felsorolt adatokból is kitűnően mindig különálló építmény. A nagyjószág tar156 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805.128., 1806. augusztus 1., a „Senes ól" bizonytalanul olvasható, a HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 144. oldalán 1805. június 25-én még egyszer előfordul, sajnos ugyanannak a kéznek az írásával, de ott is a jelentéktelenebb épületek között, egy pontokba foglalt örökösödési leírás utolsó helyén: „5

ör A' Senes ól, Sziéna, s' más apró holmikon megegyezőben vannak", igy valószínű, hogy sertés ólról lehet szó. 157 TREL A Debreczeni Egyházi Vidékben levő Ekklézsiák Javainak Consciptioja. 1809. Báránd. A leánytanító fél sessió, 13 Kh földet használt — SZABÓ J. 1911. 83. 158 TREL A Debreczeni Egyházi Vidékben levő Ekklézsiák Javainak Conscriptioja. 1809. Báránd.