Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Fűrészelt díszítéses oromzatú és tornácos lakóház, Lenin u. 23. — 1982. SZNM F. 39. 637. paplakhoz fűződik. 1855-ben „Meghatároztatott, ... azon régoltan szándékozott 's tervezett javítása a' Papi Háznak, mely szerint a' tornácza kő boltozatos lábakkal kirakassék.. ."

155

. Az 1863-ban épült Kossuth tér 5. sz. másféltraktusos alaprajzú lakóház tornácoszlopai — mint említettük, minden bizonnyal nem egyidősek az eredeti épülettel. A falazott tornácoszlopok elterjedésének egyik elősegítője a helyi téglagyár megindulása lehetett, ezek ugyanis kivétel nélkül mind téglából készültek. Tanulságos ebből a szempontból az Arany János u. 10. sz. telken állt — időközben elbontott — lakóház. Az épület oromzata az 1880-as évek, felső egyharmadban elhelyezkedő napsugaras változatnak megfelelően készült. A tornác koszorúgerendában itt jól megfigyelhetők voltak a téglaoszlopokat megelőző fa tornácoszlopok becsapolási helyei. Ez arra vall, hogy a tornác téglaoszloppal való alátámasztása nem terjedhetett el szélesebb körben a XIX. század legvégénél. A téglából készített tornácoszlopok mind négyzetes alaprajzúak, díszítetlenek, mindössze felső részükön viselnek egy nagyon szerény párkányzatot. Az első kőoszlopos tornácok mellvéd nélküliek voltak, a XX. század tízes-húszas éveiben kezdenek a falazott mellvédek feltűnni, s még 1935-ben is épült ilyen lakóház (Arany János u. 40.). 155 BREI Presbiteri Jegyzőkönyv II. 1829—1860. 115. 1855.