Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
ÚT A református templom rekonstrukciója az 1766-os leírás alapján. Jelmagyarázat : 1. A középkori téglatemplom és a valószínű 1696-ban, fából készített toldalék; 2. Az 1769-ben megkezdett bővítés. szolgabíró, a bíró és az egyházmegyei kiküldött jelenlétében 23 . De nagyon valószínű, hogy az építésnél nem ezt a kitűzést követték, hiszen mikor, igaz egy újabb bővítés után, 1809-ben számbaveszik a templomot, annak belvilágát 13 3 / 6 öl hosszúnak és 5 5 / 6 öl szélesnek találták 24 . Közben ugyanis, újra építenek. A vállalkozóval 1787. október 5-én kötik a szerződést a templom újabb kibővítésére és a fa torony helyett kő (tégla) torony emelésére 25 . Az 1809-es összeírás kifejezetten toldásról beszél: „. . .az 1789-ben, napkeleti végén tett toldás pedig mennyezetre van, . . ." 26 . Tehát hosszába bővítettek, ez viszont azt jelenti, hogy a templom már az 1772-ben befejezett első bővítéskor is 5 5 / 6 öl s nem 3 öl széles volt, mint az eredeti, feltételezhetően középkori templom. így az első templomból, ha fel is használtak valamit, az csak egy falszakasz lehetett az északi vagy déli oldalon. A szentélyrésznek, ha egyáltalán az első átépítéskor megmaradt, a második, 1787-ben kezdődöttnél el kellett tűnnie, hiszen az keleten volt, s a templomot is kelet felé bővítették. 23 BALASSA I. 1982. 161. 24 TREL A Debreczeni Egyházi Vidékben lévő Ekklézsiák Javainak Conscriptioja. 1809. Báránd. 25 SZABÓ J. 1911. 12—13. 26 TREL A Debreczeni Egyházi Vidékben lévő Ekklézsiák Javainak Conscriptioja. 1809. Báránd.
