Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
A kisméretű, téglából épült templomot így előbb az 1772-ben befejezett építéskor nyugat felé, majd az 1787-ben megkezdett munkálatokkor keleti részén bővítették, illetve építették tovább. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a jelenlegi déli, a parókia felé néző kapuja környékén lehet keresni azt a falszakaszt, mely a feltételezhetően középkori templomból megmaradhatott. Véleményemet az is alátámasztani látszik, hogy ennek a kapunak a szárnyain szép, esetleg XVIII. század előtti vasalások, és egy archaikusnak tűnő zárszerkezet, zárdoboz található. Az 1787-ben megkezdett építés nemcsak a templom kibővülését eredményezte, hanem ekkor épült a kő (tégla) torony is. Az építéshez szükséges százezer téglát Gyökös István debreceni lakos vetette és égette ki. A toronyhoz „Hadar Ferencz csomonyai lakos (Bereg m.) vállalja, hogy szállít, ha tetszik T. Füredre, ha tetszik Csegére fát a templomhoz, toronyhoz 150 Rf-ért szállít 6 öl hosszú és 6 col vastaga 85 szál, — 7 öl hosszú 8 col vastag=20 szál; tölgyfadeszka = 25 szál, — Summa=160 szálfa és 25 szál deszka, mind egészséges jóféle tölgyfa." 27 Az építés után a templom hajójának belmérete 25,6 X 11,1 méter 28 lett, a torony 7,6 X 7,6 méteres alapon 45,6 méter teljes magasságú, melynek fele a falazott rész, másik fele pedig a zsindellyel borított, négy fiók toronnyal ellátott sisak 29 , melynek a debreceni Veres torony, a Nagytemplomot megelőző egykori Szent-András templom mellett állt harangtorony szolgált mintául 30 . Az 1791-ben befejezett építéssel a templom lényegében elnyerte ma is látható formáját. Az eltelt időben mindössze a tornyon történt néhány változás, így először 1872ben egy szinttel megemelték s lebontották a fióktornyokat a sisak mellől 31 . 1923-ban renoválták, ekkor szüntették meg a zsindelyfedést. Ali. világháború során a templom tornyát találat érte, a sisak megsemmisült. Először mindössze egy kis sátortetővel pótolták, 1974-ben helyreállították a toronysisakot, a helyreállításnál nagyjából az 1872-ben épített formát követték. A katolikus templomot ugyanaz a Csáky Miklós váradi püspök építtette, aki 1744ben újjászerveztette a bárándi katolikus egyházat. Az alapkőletételre 1747-ben került sor, felszentelését 1752-ben végezték el. A téglából épült, zsindellyel fedett templom hossztengelye észak—dél irányú és elhelyezkedése sem olyan központi, mint a református templomé, hiszen lényegében a főutca északi oldalának egyik telkén áll. Külső megjelenésében tipikus példája a falusi, a barokk ízléskörben fogant, hasonló korú templomoknak 32 . A templomot 1892-ben kibővítették, korábbi szentélyét lebontva észak felé nyolc méterrel megtoldották. 33 A templom ezzel elnyerte ma isiátható formáját. A jó arányú épület déli, bejárati homlokzatán a torony alsó része csak jelentéktelen mértékben van kiugratva. A homlokzat két oldalán ma üres, hangsúlyos szoborfülke bontja meg a fal síkját. Bejárati ajtaja felett jókezű mestertől származó, kőből faragott címer van elhelyezve. 27 SZABÓ J. 1911. 103. 28 13 3 / 6 ölször 5 5 / 6 öl — TREL A Debreczeni Egyházi Vidékben lévő Ekklézsiák Javainak Conscriptioja. 1809. Báránd. 29 „Kőrakásának magassága 12 öli, sugárjának is hasonlóul 12 öli, szélessége pedig egyformán 4 öli". —TREL A Debreczeni Egyházi Vidékben lévő Ekklézsiák Javainak Conscriptioja. 1809. Báránd. 30 BALASSA I. 1982. 163. 31 SZABÓ J. 1911. 105. 32 MOLNÁR A. 1983. 13. 33 MOLNÁR A. 1983. 65.
