Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
meny áll, de számuk feltűnően kicsi. így például az Újkertben mindössze nyolcépítményt lehet megszámolni a kataszteri térképpel való összevetés alapján pontosnak tűnő térképen. Napjainkra ezekből az építményekből mindössze egy-egy maradt meg kertenként. Az 1822-es térképen a faluból Földes felé vezető út már ugyanott hagyja el a települést, mint az 1860-as térképeken, vagy mint napjainkban — a Kossuth Lajos utcát követően. Az 1860-as évekre kiépült a Nagyváradra menő vasútvonal, mely napjainkig is a település északi határa. Az 1860-as éveket követően Báránd területe nem növekedett számottevő mértékben. Mindössze két helyen van gyarapodás, a falu északnyugati részén, az egykori legelő helyén, a Nagy Lajos és József Attila utcától nyugatra eső területen, az I. világháborút követően kiépült Újtelepen, valamint az Eszteró értől délre, a Sárrétudvariba vezető úttólnyugatra a felszabadulás után felparcellázott részen alakult ki néhány utca. Köz- és közösségi rendeltetésű építmények Báránd köz- és közösségi rendeltetésű építményei közül a legnagyobb múltra a református templom tekinthet vissza. BALASSA I. feltételezi, hogy középkori, esetleg román kori volt az a kis, keletéit, bolthajtásos szentélyű és egyhajós kápolna, mely a jelenlegi református templom helyén állott 20 . Ezt a kis méretű építményt (a hajója kb. 5,70x6,60 m volt) az 1600-as évek legvégén, talán éppen 1696-ban egy deszkatoldalékkal látták el, s ekkor javítják először magát az épületet is 21 . A templom és toldalék is zsindellyel fedett. Valószínű, hogy a toldalék építésével egy időben emelték a templomtól mintegy öt és fél méterre a fa haranglábat. Ezt 1766-ban nádkerítés kötötte össze a templommal és az egész épületegyüttest is nádkerítés övezte, mely egyik oldalon mintegy 20 és fél, a másikon 46 méter volt. 1766-ban kérvényezik a bárándiak, hogy „legyen szabad nekünk az említett imaházat a fatoldalék megszüntetésével, az imaház testének anyagából, mégpedig égetett téglából annyira bővíteni, amennyire a nálunk élő népesség száma kívánja". 22 Az ilyenkor előírt vizsgálat, és engedélyezési eljárás után 1769-ben kezdenek hozzá a templom építéséhez, ebből az évből származik az a szerződés, melyet Holik Bertalan nagyváradi építőmesterrel kötöttek. A munkálatokat 1772-ben fejezték be. Az engedély ugyanakkora templom építésére szólt, mint amilyen a korábbi, a fából készült toldalékkal együtt volt, s e szerint 3 öl szélesre és 6 öl 3 lábra tűzték ki hivatalosan a 19 A Sárrét ármentesítéséhez készült térkép: „Hydrographia depressae regionis fluvialis, Crisiorum magni, albi, nigri, velocis, parvi fi. Berettyó... conciunta per Operali dirigentem geometrium regnium Huszár. Anno 1822.", sajnos nem ábrázolja Báránd utcahálózatát, hanem csak az egész lakóterület határvonalát, s ettől nyugatra, illetve északkeletre van egy-egy önálló határvonallal bíró terület, mindkettőben ceruzás bejegyzés: Szö\. Az előbbi minden bizonnyal a Vén-, az utóbbi az Újkert. A Vénkert már ezen a térképen sem ér fel az országútig, hanem körvonala pontosan egyezik az 1863-as kataszteri térképen láthatóval. 20 BALASSA I. 1982. 161. 21 BALASSA I. 1982. 159. kk., az 1766-os vizsgálat tanúvallomásai. 22 BALASSA I. 1982. 159.
