Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
Az említett két útvonal között, közvetlenül a házak mögött, tehát nagyjából a Dózsa György—Báthori—Bocskai és Mátyás utca határolta mai telektömbben volt a Nyakvágó halom, melynek az 1860-as évekre semmi nyoma sincs. A mai Újkert sincs meg még az 1780-as években, mint ez a Vénkertről elmondottakból kiderült. A korábbi szőlőskert megkülönböztető jelzővel először 1801-ben szerpel 17 , az újabbat 1804-ben említik először, tehát ezt a kertet valamikor a XVIII— XIX. század fordulóján létesíthették. Ennek következtében az 1783-ban készült térképen a falutól északkeletre ábrázolt, valószínű körülkerített vagy árkolt fás rész nem azonos az Újkerttel. Ez utóbbitól egyébként is délebbre, s a falu központjához közelebb van, alja szinte eléri a Kossuth Lajos utca—Béke utca meghosszabbított vonalát, a falu szélétől pedig csak a mai Lenin út itteni szakaszán futó dűlőút választja el. Egyébként, a Vénkerttel ellentétben itt csak fákat ábrázol a térkép, s szőlőt nem. Valószínű tehát, hogy a mai belterületen, a Lenin utca—Arany János utca által határolt, északon a Széchényi utcáig felnyúló részen a XVIIÍ. század végén egy gyümölcsös lehetett. Ennek a gyümölcsösnek az északi oldalán egy körülkerített helyet jelez a térkép, benne egyetlen kereszttel, s ez a jelölés eltér a többi temető jelzésétől, így valószínű, hogy itt valóban csak egy kereszt állott. Az 1860-as évekre a település rendkívüli mértékben, szinte a duplájára megnövekszik. Legjelentősebb a gyarapodás a főútvonaltól északra, ahol ekkor már a Szabadság utca, Nagy Lajos utca, József Attila utca, Vasút utca, Széchényi utca a falu határa. Apróbb módosulás, hogy akkor a mai Úttörő utca nem zsákutca volt, hanem a József Attila utca ebben az utcában folytatódott. Korábban már említés történt róla, az 1860-as évekre megszűnt a Kossuth Lajos utca, Hunyadi utca, Arany János utca, Lenin utca és Béke utca tömbben a nyugat felé eső nagyjából észak—déli útvonal, ugyanakkor kiépült a mai Vörös Hadsereg útja északi szakasza is. A Széchényi utca keletről is határolja a települést, mely már az 1860-as években is pontosan ugyanaddig terjedt, mint napjainkban. Báránd délkeleti része, a Bánát 1860-ra szintén kiépült, mindössze a legkeletibb szélen van azóta némi változás, az Akácfa utca nem ért ki a Dózsa György útra. A két új temető közül az Epreskert melletti, a korábban már említett, a Paripáskert helyén létesültről már szóltunk. Vele egy időben, 1835-ben engedélyezi a földesúr, hogy „...— az ujj Szőllőskert mellett — a' Kis Mogyorós Parton — a' Kiss B. István Ő kegyelme Szöllője szomszédságába — négy láncz szélességű és hat láncz hoszszúságú, a' hossza a' Helység felé nyúlván —" temető nyittathasson 18 . Ez, az 1860-as évekbeli térképeken hasonló helyzetben ábrázolt, ma is meglevő temető a vasút kiépültével a Vasúti temető nevet kapta. A falu körüli kertek közül az Újkert az 1800-as évek táján keletkezhetett, délen az Epreskert is csak 1783 után lett beültetve. A nyugati oldalon a Vénkert területe némileg módosult, nem ér fel egészen az országútig, mindössze csak a Rákóczi utca magasságáig terjed Nagyon valószínű, hogy ez a változás már 1822 előtt megtörténhetett, mert egy ez évben kelt térkép foltszerű ábrázolása erre enged következtetni 19 . A II. Katonai Felmérés szerint az 1860-as években mindkét kertben néhány épít17 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 123. 18 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 2.
