Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
ben viszont egy hagyatéki ügy kapcsán: „A' régi Szöllős kertbe egy fél nyilas Szöllőnek fele... " 12 szerepel. Ekkor tehát már kellett egy új szőlőskertnek is lenni, de nem valószínű, hogy túl régen, hiszen az említett szőlőskertnek a „régi" még csak megkülönböztető jelzője, s nem állandósult helyneve. A Vénkert helynév kialakulása később történik meg, mert 1803-ban kétszer is öreg kertet említenek 13 , sőt egy évvel később Ör.(eg) hegyet és Óh kertet is írnak 14 s ebben az évben említik először az újabb szőlős kertet. A Püspökladányból a faluba vezető országúttól délre, a későbbi nevén Vénkert és a település közötti temető lehetett a falu 1780 előtti temetője. Az Eszterótól délre ugyanis csak ekkor nyitják meg az 1783-as térképen is szereplő temetőt: „Az 1780 k Esztendő tájján — az Eszterógát végén az Epreskert szomszédságában temetőnek fel fogott mintegy négy köbölnyi föld.. ." 15 Ezen a területen bizonyos problémák vannak a .11. József kori térképpel. Szaggatott vonallal ugyanis szerepel az a temető is rajta, melyet csak 1835-ben nyitottak meg. A XVIII. század végén itt nem temető, hanem az úgynevezett Paripakert volt, mely a forspontos lovak legelőjéül szolgál 16 . A temetőt ezek szerint utólag rajzolták be a térképszelvényre, ugyanúgy, mint a falutól északra húzódó vasútvonalat. A településtől délre tehát a XVIII. század végén csak egy, az 1780-as években megnyitott temető volt, és az úgynevezett Epreskert. Ezt a kertet azonban az 1783-ban készült térkép nem ábrázolja. Az 1860-as évekbeli térképek vagy az 1835-ben kelt, az új temetők nyitásáról szóló irat szerint ugyanis ez a kert a régi és az új temető között van. AII. József kori térképen viszont az Eszteró-ér partján látható egy fás rész, mely a vízfolyást követi a Régi temető magasságában és az Eszteró túlpartján levő mai Mátyás utca végéig húzódik. A fás folt körül nincs keretezés, ami arra vall, hogy nincs bekerítve, úgy körül árkolva, mint ahogyan az a Paripáskertnél volt. így feltételezhető, hogy az Epreskert nem azonos a térképen ábrázolt fás résszel, s csak 1783-at követően alakult ki. A Sárrétudvariba vezető országút is kissé más irányú volt, nem a régi temető déli sarkánál fordult Udvarinak, hanem miután átért az Eszteró-éren, közvetlenül a víz partján futott, majd egyesült a mai Hunyadi utca meghosszabbításaként szintén az Eszterón átalvezető úttal. Az 1783-as térkép szerint a falut Földes felé az országút a mai Dózsa György utca nyomvonalán hagyta el, hiszen az út a falu belterülete után egészen közel kerül az Eszteróhoz, nem úgy, mint a mai, melynek XVIII. századi előzménye egy dűlőút. 12 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805.123. 13 „Az Öreg kertbe lévő félág szöllő", „.. .ezen kívül az ör. Kertbe lévő 22 sorbul álló szöllő" — HBmL V. 608/a. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 146. 14 „Az Ör. Hegyben lévő 6 sor egy fás Szöllő, az ujjban 8 sor", „Ör. Szabó János az Óh kertbe lévő fél ág 22 sor szollejét hozzá való fa edényekkel eladván" — HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 125., 153. 15 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 2. A feljegyzés 1835-ből származik. 16 „... másik temetőnek pedig által adatott az epres kert mellett azon árkolás közt lévő Hely — mely az 1784 k esztendei helységünk határa felmérésekor, a Forspontos lovakra nézetve adatott olly formán hogy ezen Paripakert nevezetű helly a' mellett hogy bele temetkeznek — a' forspontos Lovakra nézve ezentúl is használtattasson — mely közelebb . .. Temetőbe e' folyó 1835 k Esztendő Julius hava 27 k napján Helybeli lakos If. Baranya Ferencz temettetett először." — HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 2.
