Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
A környező települések vizsgálatakor DÁM L. megállapította, hogy számos falu T így Szerep, Sárrétudvari, Bihardancsháza, Bihartorda, Darvas valamint Fúrta a XVIII. század végén utcás-soros elrendezést mutat 4 . Szerinte a XVIII. században megindul a Sárréten a falvak halmazosodása, mely elsősorban a lakosság számának ugrásszerű megnövekedésével, és azzal van összefüggésben, hogy a településeken a terjeszkedésnek a földrajzi viszonyok gátat szabtak 5 . A Bárándon tapasztaltakról azonban nemszói 6 . Nagyon valószínű, hogy Báránd esetében nem egyedi jelenségről van szó. A környező települések fejlődésének részletesebb elemzéséig távolabbi példához kell folyamodni. A tipikusan halmazos Mezőkövesd esetében KOROMPAY K. feltételezi, hogy a XVIII. században a házak még eléggé határozott rendben — gyakorlatilag utcasorban helyezkedtek el 7 , s hozzátehetjük, itt is a meglévő utcahálózat eltűnésével illetve redukálódásával vált halmazossá a település. A XVIII. század végi Báránd közvetlen környezetének néhány eleme már említésre került, így például a Vénkert, a falutól nyugatra. Ez a kert, a falu első szőlőskertje 1755-ben létesült. A Városgazdái Elszámolásban másolatban fennmaradt okirat szerint: „Méltóságos Gróff Gymesi Forgács Pál Váradi Püspök Kegyelmes Ur eő Excaaja kegyes tettzéséből és nemes engedelméből Bárándi Lakosokk bé nyújtott alázatos Instantiajokra meg engedtetett ugyan Bárándi Határban bizonyos szakasz földet kerti szőlőnek fel fogni mellynek hossza az 200 ölet és szélessége is annyit tészen, és ezen sok földet szöllő veszszőkkel és gyümölcsös fákkal be rakatni..." A Várad Olasziban kelt engedély ezt követően részletesen szabályozza azt, hogy a szőlő két évig dézsmamentes, majd ezt követően meg kell adni a tizedet és a kilencedet, melyet a Püspökség többi helységéhez hasonlóan pénzben lehet megváltani. A dézsmások összeírásáig a szokásos rendet meg kell tartani, egyébként is a szöllős kertben jó rendet tartsanak, a gyümölcsösből is az uraság számára megfelelően kötelesek gazdálkodni 8 . Az iratból nem teljesen egyértelmű, hogy a falu első szőlőskertjére vonatkozik, bár a szabályozás részletessége mindenképpen arra látszik utalni, hogy nem egy eddig szokásos dologról lehet szó. Más adatok viszont nagyon valószínűsítik, hogy a Vénkert csak ekkor keletkezhetett. Mindenekelőtt az, hogy a református egyháznak csak 1759-től van szőleje 9 , de például 1760-ban még a leánytanító javadalmai között nem szerepel a szőlő 10 . 1780-ban „fél ág szőlő"-t említenek, hely megjelölés nélkül 11 , 18014 DÁM L. 1975. 25—26. 5 DÁM L. 1975. 26—28. 6 Az általa közölt térképeknél a hasonló összevetést nagymértékben megnehezíti az, hogy az átrajzolás során lemaradtak az olyan azonosítási lehetőségek, mint a falu temploma, vagy az egyes falvakban nagyszámban előforduló szárazmalmok. A II. József-féle katonai felmérés értékelését még tovább nehezíti, hogy a Hadtörténeti Levéltár fényképmásolatai fekete-fehérek és nem az eredeti színezést tükröző színes felvételek. így gyakran a belsőségeken is ábrázolt növényzet, fák, csak egészen nagy és jóminőségű nagyításokon különíthetők el az épületektől. Példa erre Báránd is, ahol csak így vált nyilvánvalóvá, hogy a belsőség egyes vonalkái nem épületeket, hanem fákat jelölnek. 7 KOROMPAY K. 1981. 30. kk. 8 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 91. 9 SZABÓ J. 1911. 79. Adatai az 1765-i gondnoki számadásból származnak, s figyelemreméltó, hogy a szőlőt kivéve minden esetben megjegyzi, mely határrészen van a föld. 10 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 90. — földet kap! 11 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805.95.
