Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Ez a jelenség nem egyedülálló a faluban, hasonlót lehet tapasztalni abban a telektömbben is, melyet a Lenin út — Kossuth Lajos utca és az Arany János utca alkot. Itt is feltételezhető' egy utca, mely a Béke utcát kötötte össze a Dózsa György utca torkolatával, s ennek az utcának északkeleti oldalán álltak a falu szélső' házai, de nem a Lenin utcától kezdődó'en, hanem csak a ma is meglévő kis zugtól. Ez esetben valószínű, hogy a XVIII. század végén még nem létező Arany János utca itteni szakaszának kiépülése tette feleslegessé az említett utcát, és a korábbi útvonal megszűntével itt is kialakultak olyan belső telkek, melyek csak a zugokból közelíthetők meg. A térképek összevetéséből még egy apróbb módosulás látszik : a mai Lenin utca 1783-ban nem ért véget a Rákóczi utcánál, hanem keresztezve azt, a Táncsics utcába torkollott. 1783-ban tehát Báránd még nem mutat különösebb halmazosodást, a nem túl szabályos utcahálózatban a házak az utca vonalában, vagy ahhoz közel helyezkednek el és az elenyésző számban telektömbök belsejében ábrázolt épület lehet gazdasági építmény, istálló is. Az 1860-as évekre azonban nemcsak hogy két nagy telektömbben figyelhető meg határozott halmazosodás, hanem éppen ezekben a tömbökben utcák is megszűntekBáránd településének fejlődése 1783—1980. Jelmagyarázat: 1. A település 1783-ban; 2. A település az 1860-as években; 3. Kertek és temetők 1783-ban; 4. A település 1980 körül; 5. Szárazmalmok 1783ban; 6. Szárazmalmok az 1860-as években; 7. A faluból kivezető főútvonalak 1783-ban: 8. Fontosabb, a faluból kivezető dülőutak 1783-ban.