Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
Báránd belterülete a kataszteri térképen — 1863. Lajos utcát követően 3 , hanem a mai Dózsa György utca nyomvonalán hagyta el Bárándot. Ha ezt figyelembe vesszük, úgy körülbelül az Arany János utca itteni szakasza, délen az Árpád utca alkotta a falu keleti határát, az utóbbinak mindkét oldala be volt építve, és a Dózsa György utca — Kossuth Lajos utca találkozásánál a keleti oldalon is voltak házak. A falu utcái közül a XV1I1. század végén teljes bizonyossággal megállapíthatóan létezett a már említett főutca, a Kossuth Lajos utca, a mai Vörös Hadsereg útjának a főútvonaltól délre eső szakasza. A Rákóczi utca, Táncsics és az Árpád utca azonossága is egyértelmű. A főútvonaltól északra a Béke utca szintén megvolt már ebben a korban. A Lenin utca Arany János — Rákóczi utca közötti szakasza is egyértelműen azonosítható. A település nyugati határáról elmondottak a mai Hunyadi utca Kossuth Lajos utcától délre eső szakaszának XVIII. század végi meglétét bizonyítják. A pontosan azonosítható utcavonalak egyben az azóta bekövetkezett módosulásokat is jelzik. így például a II. József-féle katonai felmérésen a falu főtere és a falu nyugati határa — a Hunyadi utca között egy nagyjából észak—dél irányú keresztező utca található. Ez az utca már az 1860-as években sem volt meg, a Kossuth Lajos utcát e szakaszon északról és délről is egy-egy egységes, nagy telektömb kíséri a mai Hunyadi 3 Az 1930-as években bekövetkezett útkorrekció csak kis mértékben változtatott itt, korábban a mai Honvéd utca volt a Kossuth Lajos utca itteni szakasza s az Árpád utca betorkolásánál kialakult kanyart vágták le a főútvonal Dózsa Gy. utca torkolatával szemben levő szakaszával.
