Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Az 1930-as évek elején készített légi felvétel a faluról. utcától egészen a főtérig. Ennek az utcának a megszűnése eléggé nehezen magyarázható, de feltételezhető, hogy a főútvonaltól északra a mai Vörös Hadsereg útja itteni szakaszának kialakulása tette feleslegessé. A Hunyadi—Rákóczi—Vörös Hadsereg útja és az Eszteró-ér által határolt területen is utcavonal módosulásokat lehet sejteni a XVIII. század végi, és az 1860-as évekbeli térképek összevetéséből. A nyugat—keleti irányú utcáknál a mai Kinizsi utca valószínű már akkor is a mai nyomvonalán futott, tőle délre a vízig épületeket jelez a térkép. Találunk azonban itt egy olyan útvonalat is, mely határozottan kelet—nyugati irányú, és a Vörös Hadsereg útján túl keletre is folytatódik, egészen a település széléig. A keleti szakasz teljesen egyértelműen a Táncsics utca. Akkor pedig az említett telektömbben is meg kellett lenni folytatásának, egy olyan utcának, mely az említett folytatása, és a Hunyadi utca egy kiszögellésében álló szárazmalomig fut. Ez az utca alkothatta annak a határozott karakterű, nagyjából háromszög formájú telektömbnek az északi határát, mely a XVIII. század végi térképen egyértelműen látszik a falu délnyugati részén, s melyet hiába keresünk már az 1860-as térképeken. A vizsgált terület észak—déli irányban is osztva volt a korábban már tárgyalt, a mai Hunyadi utcával párhuzamosan futó utca a nyugat—keleti utcába torkollott. Nem tudni, hogy ennek az utcahálózatnak a megszűnése mivel magyarázható, az azonban kétségtelen, hogy már 1860 körül is ez a falu leginkább halmazosodott része, itt található a legtöbb olyan telek, melynek nincs közvetlen kijárása az utcákra, hanem csak a zugokból közelíthető meg.