T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
T. BERECZKI Ibolya: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Bevezető gondolatok a tanulmánykötethez
téllel, 70 hangkazettával 72 CD-re írt fotódokumentációval, közel 3000 fotóval, közel 500 építési, tervezési dokumentációval gyarapodott. Elkészült valamennyi felépítésre kerülő objektum néprajzi újraépítési javaslata, kiviteli terve, berendezési terve, és mintegy 20 tudományos publikáció a kutatott témakörökben. Ami a fő cél - a kiállítás építő munka - megvalósítását illeti, itt sem lehet okunk a panaszra. A kötet megjelenését követő hetekben, 2005. június 25-án átadjuk a látogatóknak a nyolc portából álló, szőlőhegyet, pajtáskertet és temetőt magában foglaló Dél-Dunántúl tájegységet, amelyen negyven épületet, negyvenöt kisebb építészeti objektumot, harminchárom sírjelet és mintegy 4500 eredeti berendezési tárgyat mutatunk be. 2006 májusa pedig - a projekt készítésekor még néhány évvel későbbre tervezett - Felföldi mezőváros tájegységünk tervezett megnyitásának időpontja. Az épületegyüttes kilenc lakótelke a bortermelésből és borkereskedelemből élő Hegyalja mezővárosainak, valamint Gyöngyös városa kőépítkezéses, polgáriasodó kultúrájának állít emléket. A fő épületek mellett a kőgátakkal, a filoxéravész előtti szőlőművelést bemutató pincékkel, városi kúttal, a szőlőhegyek védőszentjének, Szent Donátnak emléket állító szoborral a Szabadtéri Néprajzi Múzeum arculatát döntően meghatározó új tájegységgel gazdagodunk. A Kutatásfejlesztési Program keretében megvalósított, összesen húsz részfeladat közül több tartalmazott néprajzi alapkutatást, s ezek közül kettő fogalmazta meg azt a szándékot, hogy a kutatás eredményeit tudományos publikációk formájában közreadjuk. A kutatás sajátosságaként határoztuk el 2001-ben, hogy a diákok számára a terepmunka anyagi feltételeit biztosítva lehetőséget teremtsünk a tudományos kutatás és feldolgozás módszereinek elsajátítására is. E program eredményeit két PhD értekezés, több egyetemi szakdolgozat, és nagyszámú, már megjelent, vagy megjelenés alatt álló tanulmány elkészülése, számos, konferenciákon elhangzott előadás jelzi. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum helyszíne volt 2002-ben a Szabadtéri Műhely konferenciáján az első eredmények közreadásának. Új, a 20. századi falu életvilágát bemutató épületegyüttesünk alapkoncepciójának kidolgozásához is e kutatási projekt elsődleges tanulságai nyomán kezdtünk hozzá. A Muraszemenyén három alkalommal megszervezett kutatótábor során, a Hidason, Mádon, Erdőbényén és Göncön végzett közös, és a többi helyszínen végzett egyéni kutatás eddig elkészült tanulmányaiból adunk közre válogatást jelen tanulmánykötetünkben. Lehetőségeink nem mindig engedték meg, hogy teljesen lezárt kutatási eredményeket jelentessünk meg. Számos esetben egy-egy egyetemi hallgató tudományos feldolgozó munkájának első lépéseivel találkozhat az olvasó, másutt már tudományos alapossággal megfogalmazott, kiérlelt, biztos talajon mozgó megállapításokat olvashatunk szerzőink tanulmányaiban. Több cikknél az elsődleges cél az anyag közlése, hiszen a kibocsátó épületeink helyszínéről származó eredeti anyagfeltárás rendkívül fontos szerepet tölt be a múzeum adott tájegységre vonatkozó hasznosítási tervei kidolgozásában. A kötetben közreadott írásokat fogadja olyan érdeklődéssel a Tisztelt Olvasó, amilyen - a legjobb értelemben vett kíváncsisággal, a falusi emberek életének megismerését és megértését célzó - kutatói szándékkal a tanulmányok szerzői végezték terepmunkájukat.
