T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
SZABÓ Anita: Olajipari munkások és családjaik Muraszemenyén. Az életmódváltozás vizsgálata megélhetési stratégiákon keresztül, 1937-1980
A summásmunka mellett további jövedelemszerzési lehetőséget az uradalmakban, illetve a horvát szőlőkben végzett napszámos munka adott. A tárgyalt időszakban a vizsgált családok, egy kivétellel három holdas törpebirtokosok voltak, illetve az egyik család emellett még három hold földet bérelt. Egy család a birtok nélküli agrárproletariátust képviselte, viszont a szülők az 1945-ös földosztáskor hozzájutottak egy 2,5 hold területű földhöz, így ők is a törpebirtokosok közé kerültek. Mindegyik családból vállalt egy vagy több családtag summásmunkát, továbbá folytattak napszámos tevékenységet is. A családok megélhetési stratégiáját jellemezte, hogy egy család egyszerre mindig többféle tevékenységet folytatott. A kisbirtokosok esetében ezek a következők voltak: a saját föld müvelése, állattartás, ritkábban saját tulajdonú szőlő művelése, valamint valamilyen kiegészítő tevékenység - napszám és summásmunka. A családi-gazdasági törekvések célja minden esetben az volt, hogy biztosítsa a család számára a saját földtulajdonból való megélhetést. A legfőbb aspiráció ennek megfelelően a földterület bővítése, illetve az ahhoz való hozzájutás volt. Az olajipar megjelenése hirtelen és direkt módon változtatta meg a helyi társadalom megélhetési lehetőségeit. Két vonatkozásban történt lényegi változás a korábbiakhoz képest: - az új tevékenység ipari jellegű volt az eddigi agrárjellegúvel szemben. - a korábbi megélhetési viszonyokhoz képest, a kizárólag az olajiparból szerzett jövedelem a családok életszínvonalának rendkívül gyors emelkedését hozta. Az olajiparban, bármely státuszban felvett személy egy óra alatt megkereste azt, amit egy napszámos egész napi munkájával keresett. Egy napi 8 órában dolgozó olajipari munkás havi bérének összege pedig megegyezett egy summás 6 hónap után járó bérével, amely napi 14-16 órás munka után járt. Az olajipari munka a helyiek számára mégis leginkább csak egy új megélhetési lehetőséget jelentett az otthoni gazdálkodási tevékenységük mellett, melyet tovább vittek az olajipari tevékenység következtében módosult életforma keretei között is. A kettős megélhetési stratégia kialakításának módja, és megvalósításának feltételei Az egymásra épülő megélhetési tevékenységek szerkezetének átalakítása Az új helyzetben magától értetődött, hogy a családnak valamely korábbi agrárjellegű megélhetési tevékenységét fel kellett adnia: Ezek közül a vizsgált családok egyértelműen a summás életmódot, és a napszámos tevékenységet adták fel, mert ezek nem kötődtek a saját, otthoni gazdaságukhoz, s az olajipari jövedelemhez képest elenyésző keresetet nyújtottak. A summás életmód feladásával idő, munkaerő, energia szabadult fel a családok életében, amelyet a mezőgazdasági és ipari tevékenység kettőssége között osztottak meg.
