T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
T. BERECZKI Ibolya: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Bevezető gondolatok a tanulmánykötethez
A NÉPI ÉPÍTÉSZET, A LAKÁSKULTÚRA ÉS AZ ÉLETMÓD VÁLTOZÁSAI A 19-20. SZÁZADBAN Bevezető gondolatok a tanulmánykötethez T. BERECZKI IBOLYA A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2001-ben eredményes pályázatot nyújtott be az Oktatási Minisztérium által első alkalommal meghirdetett Nemzeti Kutatásfejlesztési Program pályázatra. A 2001-2004 között folytatott több mint három éves kutatási program megvalósításába bekapcsolódott a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke, valamint a Pécsi Tudományegyetem Néprajz Tanszéke is. A múzeum életében is meghatározó jelentőségűvé vált egy olyan középtávú kutatási program, amelynek elsődleges célja volt két tájegységi állandó kiállítás, a Dél-Dunántúl és a Felföldi mezőváros épületcsoportjainak megvalósítása, néprajzi alapkutatások folytatása, építészeti felmérések végzése, néprajzi tárgygyűjtés, a megyei muzeális gyűjtemények, levéltárak vonatkozó anyagának feltárása, a növénytelepítési tervek elkészítéséhez szükséges etnobotanikai vizsgálatok folytatása. A kutatás másik meghatározó célja a kiállítás építő munkához szükséges néprajzi kutatásokon, tárgygyűjtésen, felméréseken és tervek készítésén túl az adott vidéken élő közösségek gazdálkodásának, társadalmának és életmódjának gyűjtése, családtörténeti kutatások folytatása, és a jelenkori, főként 20. századi változások dokumentálása. Fontos célunknak tartjuk kutatási eredményeink társadalmi hasznosítását, a helyi identitás erősítését. A múzeumunkban újra felépülő porták egykori lakói, kibocsátó közösségei számára fontossá kívántuk tenni saját hagyományaik megismerését és megőrzését. Programunk tervezése során harmadik alappillérként határoztuk meg az együttműködés szándékát a két egyetem néprajzi tanszékével. A Debrecenben 2000-ben elindított szabadtéri néprajzi muzeológiai képzés - amelyet több elemében azóta Pécsen is bevezettünk - lehetőséget teremtett rá, hogy a kutatási projekt keretében terepmunkánkba bevonjunk egyetemi hallgatókat és oktatókat. A kiállítási épületeinket kibocsátó településeken és a környező falvakban megvalósított (muraszemenyei, hidasi, mádi, erdőbényei, gönci) kutatótáborok, és az egyéni néprajzi gyűjtések nagyban hozzájárultak a hiteles néprajzi berendezések, személyre, családra szabott berendezési szituációk elkészítéséhez. A terepmunkán részt vevő diákok többsége a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban töltötte muzeológiai gyakorlatát is, s ezáltal lehetőséget kapott rá, hogy a terepen gyűjtött tárgyak sorsát megismerje. A tárgy muzeológiai feltárását, nyilvántartásba vételét, restaurálását, és kiállításra történő előkészítését nemcsak figyelemmel kísérhette, hanem maga is bekapcsolódhatott ezekbe a munkafolyamatokba. A 2004 közepén lezárult kutatás számokban kifejezhető eredményei imponálóak: A Dél-Dunántúl tájegység kiállításaihoz megvásárolt tárgyak száma 2493 db, a Felföldi mezővároshoz beszerzett műtárgyak száma 1117 db. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Népi Építészeti Archívuma 2004 végéig mintegy 3500 lap terjedelmű, 61 adattári té-
