T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején
gyümölcsöt és tojást helybéli felvásárlók is megveszik. A javak forgalmának harmadik formája a szélesebb rokonságon belüli redisztributív elosztás, például a disznótor során, ami a paraszti mintát követő „háztáji" gazdaságokat jellemzi leginkább, és főleg az idős, nyugdíjas generáció látja el ily módon a külön élő leszármazottait, rokonait. Az egységes kapcsolatháló Mindezek a kapcsolatfajták egy egységes hálót alkotnak, amelyhez - különböző módon - a mezőgazdaság minden helyi szereplője, valamennyi minta követője kötődik. Ez a háló a falu társadalmi intézményeken és a ma is igen fontos szimbolikus tőkefajtákon alapuló, 2,1 belső integrációt erősítő közösségi elkötelezettségi rendszerébe 25 illeszkedik. Bár a feudális gyökerű faluközösség másfél évszázada felbomlóban van, mégis a korai kapitalizmusban is mindvégig megőrizte jelentőségét különböző gazdasági tevékenységek terén, és az államszocializmus ideje alatt is elevenebb maradt, 26 a szövetkezet fölszámolása óta pedig a téesz integrációját a föld, a munkaerő, az eszközök és a termékfölösleg terén is nagyrészt újra a közösség integrációja helyettesíti. 27 Az agrárium kilencvenes években lezajlott átszervezése óta megnövekedett a magángazdaságokban található gépállomány, ami a falusiak közötti szolgáltatások és patrónus-kliens kapcsolatok elterjedését eredményezte. Bár összességében jobban felszereltek a mai magángazdaságok, mint az előző rendszer háztáji és kisegítő gazdaságai, a falu szintjén nem fejlődött a gépesítettség a szövetkezet szintjéhez képest. Emiatt a kézzel végezhető munkák sem veszítettek jelentőségükből. A családok élőmunkával való ellátottsága nagyon változó, hiszen egyfelől ma is gyakori a kiterjesztett család, másfelől sok az egyedül élő személy is. Ugyanakkor mivel párhuzamosság figyelhető meg a családméret és a gazdaságméret között, ezért összességében az jellemző, hogy egyes munkafolyamatok esetében ma is sokan fordulnak külső segítséghez: a nagyobb családok nagyobb gazdaságuk, a kisebb családok kisebb gazdaságuk miatt. Mindemellett a szövetkezet megszűnése nemcsak a munkakapcsolatok új hálójának kialakulását eredményezte, hanem a belső piac kifejlődését is magával hozta: megszűntek a redisztributív beszerzési lehetőségek, és a redisztributív felvásárlási rendszer is; az előbbi például a fölösleges takarmány, az utóbbi például a fölösleges szaporulat helyben való eladásának a jelentőségét növelte. A legszorosabb kooperáció a rokonságon belül jön létre, így alakulnak ki a több háztartást magukba foglaló közös rokoni gazdaságok. A különböző gazdaságok között is a rokonság mentén szerveződnek a legerősebb kapcsolatok, de sok esetben jelentősebb ennél a barátok vagy szomszédok közötti kooperáció. Valamennyi együttműködési formára lehet a paraszti gazdaságok, a parasztvállalkozások és a vállalkozások között is példákat találni. 24. BOURDIEU, Pierre 1978.: 389. 25. TACANYI Zoltán 1971. 328-329. 26. Ezekről szól a kaláka vonatkozásában SIK Endre 1988. tanulmánya. 27. Ugyanezt igazolják UTASI Ágnes 2002. szociológiai vizsgálatai is: a bizalmatlanság rendszerváltás utáni makrotársadalmi szintű fokozódását ellensúlyozza a ma is fontos mikrotársadalmi szolidaritás.
