T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején
Ebből a közösségi rendszerből nemcsak a tősgyökeres lakosok, hanem az új beköltözők sem vonhatják ki magukat teljesen, például az egyik vállalkozó mindjárt a 2002-es beköltözése után több szomszédjával is kialakított reciprok, patrónus-kliens és piaci kapcsolatokat egyaránt. Hogy a „faluközösség" belső kategóriaként is létezik, azt a termelési feltételek települési szinten való eloszlásának számontartása is mutatja (például egyesek szerint túl sok traktor van már ebben a szűk határú faluban, holott számításaim szerint a gazdaságoknak mindössze egytizede gépesített). Természetesen ez a „faluközösség" nem tekinthető zártnak, így a szomszédos falvakhoz is kötődhetnek erősebb szálak, elsősorban az (egykori) endogámia hozzávetőleges határán belül. Ennél is távolabbra, az átlátható bizalmi viszonyok hálóján 78 túlra mutató kapcsolatok csak a kereskedelem, az ismeretszerzés és a szervezeti tagságok esetén alakulnak ki. A falu közösségi jellege, a makrotársadalmi bizalmatlanságot ellensúlyozó mikrotársadalmi szolidaritás tehát ma is meghatározó jelentőségű - a gazdasági folyamatok tekintetében is. 29 A lokális társadalom kontinuitása Muraszemenyén a gazdálkodás a 20. századi rendszerváltások során nemcsak az üzemszervezet terén, hanem az ágazatokat tekintve is gyökeresen átalakult: az egykor domináns állattartás a legelőfeltöréseknek köszönhetően és az intenzív állattartás feltételeinek hiányosságai miatt nagy mértékben visszaszorult, és helyét elsősorban az árutermelő földművelés vette át. Az ország iparosításának és a mezőgazdasági technika rohamos fejlődésének következtében alapjaiban változott meg a foglalkozásszerkezet, az urbanizáció hatására pedig megváltoztak az életmódbeli igények is. 50 Mindeközben a falu lakossága éppúgy jellemezhető a korszakokon átívelő kontinuitás folyamatával, mint a fenti változásokkal. A társadalmi mobilitás sokkal jelentéktelenebb (csupán néhány vállalkozóra jellemző), mint a stagnálásokkal, visszaesésekkel tarkított, ámde mégis folyamatos paraszti polgárosodás, a mai gazdálkodó családok szinte valamennyien az egykori paraszti-utóparaszti társadalom leszármazottai. Ugyanakkor a szemlélet és a származás nem mutat szoros összefüggést, hiszen az ismertetett gazdaságok a kollektivizálás előtt másfajta hierarchiát alkottak: egykori kisbirtokosokat, illetve egykori középbirtokosokat éppúgy lehet a mai paraszti gazdálkodók, mint a mai mezőgazdasági vállalkozók között találni. A mintáknak ez a sokfélesége, a „kuszaság" talán nem valami átmeneti állapot, hanem mögötte egy kontinuus és egységes, a falu lakosságának szinte egészére érvényes norma áll. Ez pedig a „két lábon állás" modellje, ahol az egyik „lábat" a jövedelemszerzést lehetővé tévő munkahely, a másikat a magánszektorban kialakított, jövedelemszerzésre és kiadáscsökkentésre egyaránt alkalmas mezőgazdasági üzem képezi. 28. WOLF, Eric R. 1973. 369-377. 29. Muraszemenye magán hordozza a Robert REDFIELD, majd Ronald FRANKENBERG által kidolgozott, Ferdinand TÖNNIES „közösség"-koncepcióján alapuló „falusi" tulajdonságok nagy részét. Az elméleteket idézi: SÁRKÁNY Mihály 2000. 57-71. 30. Ezen társadalmi folyamatokról, a modernitás elméleteiről néprajzi vonatkozásban lásd FEJŐS Zoltán 1998. 7-19.
