T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején
Ii meg, például egy interjúalanyom ezt a vállalkozót rendes, szorgalmas, kitartó munkásembernek tartja, aki a rendszerváltás óta eltelt néhány év alatt anyagilag a semmiből fel tudta magát küzdeni a biztos megélhetésig. A kisüzemi gazdaságok kapcsolatrendszere A kapcsolatok fajtál A helyi mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolathálónak éppúgy van egy, a társadalmi intézmények (rokonság, szomszédság, barátság, komaság) mentén szerveződő, reciprocitáson alapuló oldala, mint egy, a kapitalista piacon alapuló oldala, illetve megvannak a redisztributív elosztási módok is. 2i Azonban átmeneti formák, a reciprocitáshoz közel álló, ám egyenlőtlen felek között létrejövő kvázi-piaci kapcsolatok is léteznek. Az egyes kapcsolatfajták az integrációs formák, illetve a termelési feltételek (föld, munkaerő, eszköz, tudás) és a megtermelt javak szerint egy mátrixba rendezhetők: Reciprok kapcsolatok Kvázi-piaci kapcsolatok Piaci viszonyok Redisztributív elosztás 1. Föld (szántó, legelő, rét, erdő) Kvázi-földbérlet Földbérlet Erdöbirtokossági társulat 2. Munkaerő és eszköz Kölcsönmunka Patrónus-kliens kapcsolatok (ledolgozás) Alkalmazottak, napszám, szolgáltatás Eszközök kölcsönadása 3. Tudás Tapasztalatcsere, pletyka Tanács Szervezet, folyóirat, szakkönyv, továbbképzés stb. Állami oktatás, szövetkezeti tanfolyam stb. 4. Megtermelt javak Helyi piac Országos, nemzelkö/i piac Rokonságon belüli elosztás 3. táblázat: A kapcsolatok fajtái. A reciprok és kvázi-piaci kapcsolatok egyes fajtái megfeleltethetők egymásnak, így például a kölcsönsegítséget nemcsak munkával, hanem eszköz kölcsönzésével, terménnyel, föld kvázi-bérbeadásával stb. is viszonozhatják. A piaci és redisztributív kapcsolatok egyes fajtái ezzel szemben függetlenek egymástól, 1. Akiknek nincs lehetőségük vagy igényük saját földjük müvelésére, többnyire a növénytermesztő vállalkozóknak, vagy a kft.-nek bérbeadva jutnak aranykoronánként 15-20 kg takarmányhoz, vagy az ezzel egyenértékű pénzösszeghez. A szerződéses földbérlet mellett azonban kvázi-bérlés is létezik, ez esetben a „bérlő" előre megállapított bér helyett a legkülönfélébb alkalmi viszonzásokkal (például munkával, kölcsönzéssel, terményfölösleggel) fizeti meg a föld használatát. Az erdőket a tulajdo23. POLÁNYI Károly 1976. 228-273 50
