T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején

lentős mennyiségű bérmunkát is vállalnak, amivel a falu mezőgazdasági életében kimagasló szerephez jutnak. A munkabért a gödöllői árlistához igazítják. Cégük teljes önköltsége 50 millió forint, ezért összesen 70-80 millió forint rövid és hosszú lejáratú hitelt kell felvenniük. A család Muraszemenye főterén lakik, ám a kft. központja, az iroda egy szomszédos faluban lévő majorban található, itt dolgozik a család három tagja is (a major egykor uradalmi, majd téesz-központ volt, funkcióját tehát máig megőrizte). N. N. kezdetben fizikai munkát is végzett, ám ma már csak a vezetéssel foglalkozik, miközben ő a falu alpolgármestere is. Felesége főállásban a cég főkönyvelője, legidősebb, 1981-ben született és közgazdasági érettségit szerzett lányuk szintén főállásban adminisztratív munkákat végez a cégnél. Három további gyermekük 1985-ban, 1994-ben és 2000-ben született, ketten iskolába járnak, a legfiatalabbat pedig rendszeresen magukkal viszik N. N.-ék a majorba. A fizikai munkákat a kft. húsz alkalmazottja végzi el. Minthogy növényi árutermelésre szakosodtak, állattartással nem foglalkoznak („Sajnos az állat az annyira kiszámíthatatlan"). Csupán egy pónilovat tartanak „hobbiszinten". További bővítést már nem terveznek, sőt a kutatás idején a beruházásokat is fölfüggesztették egy időre. Azonban kisebb beruházásokra így is mindig szükség van, például 2002-ben egyik éjszaka kellett a szántóföld közepén az egyik kombájn motorját kicserélni. A kft. minden szempontból a leginkább vállalkozói jellegű és legmodernebb mezőgazdasági üzem a faluban és a térségben, ami a házaspár szakismereti és kapcsolati tőkéjén, illetve a feleség családjának továbbörökített státusán alapul. Ez az egyetlen olyan gazdaság, ahol a család egyáltalán nem látja el magát közvetlen agrártermékekkel, hanem kizárólag a piacra, méghozzá a nemzetközi piacra termel. Mint vállalkozók nem törekszenek valamennyi termelési feltétel birtoklására, vagyis teljes önállóságra, hiszen bérelt földön, alkalmazottak munkaerejére és tudására támaszkodva is nyereségesek. Talán a mezőgazdasági eszközök képviselik az egyetlen olyan tényezőt, melyet teljesen maguk birtokolnak. Az ő korosztályuk esetében a faluban kivételesnek számít, hogy a család két felnőtt korú tagja is teljes munkaidőben a cégnél dolgozik. Ráadásul a családfővel együtt mindhárman szakképzettek, nagy fokú munkamegosztást alakítottak ki egymás között is, illetve a szellemi és fizikai munkát is szétválasztották. A lakóhely és a mezőgazdasági munkahely szétválasztása is gyökeresen eltér a háztartás és a gazdaság hagyományos térbeli egységétől. A cég mint közraktár és a környék legnagyobb mezőgazdasági szolgáltatója egyben a kistérség kisüzemi gazdaságainak legjelentősebb integrátora is. Dinamikusan fejlődő vállalkozásukat a falu is kedvezően ítéAtO A A család gazdaságának irányító vagy leginkább meghatározó tagjai 2. ábra: A család egy háztartást és gazdaságot alkotó tagjai.