T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején

áttért az állattartás más ágazataira, míg a juhászatnál meg nem állapodott. Azonban a mai gazdasági rendszerben nem tudott olyan eredményes lenni, mint a korábbi korszakban, ezért már nem egészidős, hanem csak részmunkaidős foglalkozásként űzi a juhászatot {„Ugye akkor [a rendszerváltás előtt] még megérte, de most már, ó, kétszer is meggondolnám, hogy belelépjek vagy beleszáll jak."). A hanyatlás mellett is nyereséges üzlet maradt gazdasága, így csalódottsága ellenére is fejlesztésekre készült a kutatás idején (például a tartásmód jobb megszervezését, azaz a kosok és a birkák külön tartását és csak alkalmi összeeresztését tervezte, ezért saroglyát készített, hogy így egyszerre és előre kiszámítható időben szülessenek bárányok). Ez a vállalkozás tehát egy részben fiatalkori tapasztalatokon alapuló, ám megfelelő végzettséget nélkülöző, a mobilitási és kockázatvállalási hajlamból tökét kovácsoló egyéni történet. Minthogy a falu egyetlen juhtenyésztője és ennek a faluban nincs is hagyománya, kevésbé integrálódik a helyi gazdasági rendszerbe és az üzem családi továbbhagyományozása is kérdéses. A mezőgazdasági cég mint családi vállalkozás A falu és szűkebb környezetének legjelentősebb mezőgazdasági üzeme egy családi vállalkozásként működő kft. A család ugyanakkor a kutatás idején saját gazdasággal is rendelkezett, amelyet jogilag családi gazdaságként tartottak fenn, ám a két üzem - a cég és magángazdaságuk - a gyakorlatban egy egységként, közös üzemszervezetben működött. N. N., a család feje, aki a vállalkozás fő irányítója is, 1960-ban született egy 50 kmre található zalai faluban, és miután elvégezte a gépésztechnikusi iskolát, 1981-ben beházasodott egy muraszemenyei családba. Felesége 1962-ben született Muraszemenyén egy, a kollektivizálás előtt 10 hektáros földdel rendelkező jómódú családban, és számviteli főiskolát végzett. Mindketten a téeszben dolgoztak, és mellékkereseti forrásként háztáji gazdaságukat komoly vállalkozássá fejlesztették: 1988-tól 1993-ig 150-200 sertést hizlaltak piacra. 1995-ban felhagytak állattartó családi vállalkozásukkal, és ezután kizárólag növénytermesztésre specializálódtak: ekkor alapították meg a kft.-t, majd kezdték saját gazdaságukat kiépíteni. Mára a cég által használt bérföldek 998 hektárt (melyből kb. 100 ha tartozik Muraszemenyéhez), magángazdaságuk bérföldjei pedig 200 hektárt ölelnek fel, melyek az egykori, muraszemenyei központú téesz területén fekszenek. A bérbeadóknak aranykoronánként 20-22 kg terménnyel vagy az ennek megfelelő, a piaci árak szerint változó pénzösszeggel fizetnek, A bérbeadók 90%-a pénzt kér. Főleg árpát, búzát, kukoricát és elvétve repcét termesztenek vetésforgó szerint. Tehát nem a piaci kereslethez igazítják a növényfajtákat, hanem a természeti adottságokat veszik elsősorban figyelembe. A gépek kisebb részét az egykori szövetkezet felszámolásakor vették, az újabb gépeket pedig Bábolnáról szerezték be; két kombájn és különböző kategóriájú traktorok sora van a kft. tulajdonában. A cégük és magángazdaságuk földjéről származó, illetve a más helybéli magángazdáktól fölvásárolt terményt maguk szárítják és saját tárolójukban őrzik közraktári felügyelet mellett. A termény nagy részét kereskedelmi cégeken keresztül Szlovéniába exportálják, a nagykanizsai sörgyárnak pedig sörárpát adnak el. A cég kiterjedt gépállományával je-