T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején

ilyen traktorvezetői tanfolyamra, és akkor hetvenkettő után ugye, akkor meg traktoron dolgoztam,"). Mint tag 1 holdas háztáji földet kapott a téesztöl, ahol az állatok etetésére kukoricát, búzát, takarmányrépát és burgonyát termesztett. A földet a téesz gépeivel maga művelte meg, amiért fizetnie kellett. Egyszerűbb munkákat, például a kukoricatörést a rokonság végezte együtt. A család sertést és szarvasmarhát nevelt, az állatokat rendszeresen eladták a zalaegerszegi húsipari vállalatnak. A környező falvak szövetkezeteinek egyesítése után Muraszemenyére került, és 1978-ban be is házasodott egy itteni családba. Felesége 1953-ban született, és egy szakács-, majd egy gyors- és gépíró iskola elvégzése után szintén a téeszben helyezkedett el, ám még a rendszerváltás előtt kilépett onnan. A szövetkezet tagjaként könyvelői tanfolyamot is végzett, az itt szerzett ismereteit azonban soha nem hasznosította. Fiuk 1978-ban, lányuk pedig 1980-ban született. Az elemi család, tehát ők négyen a kutatás idején is egy háztartásban éltek, jelenlegi kétszintes házukat 1982-ben építették. OtÁOjA Ó őA A

A család gazdaságának irányító vagy leginkább meghatározó tagjai A családi földtulajdon megszerzője 1. ábra: A család négy, majd három háztartást magába foglaló gazdaságának tagjai. 1992-ben a téesz megszűnése miatt munkanélkülivé váltak. 2000-ig nem sikerült állandó munkahelyet találniuk, így családi pótlékból és alkalmi, főleg közhasznú munkákból éltek („Voltam úgy a feleségemmel együtt nyolc évig, ugye vége lett a téesznek és sehol nem vették át az embert, munkanélküli, jövedelempótlós, minden volt, mind a ketten. Gyerekek iskolába, úgyhogy volt rosszabb helyzet is. Hát meg az önkormányzatnál oda is eljártam, ilyen közhasznú munkára jártam, nyáron ott dolgoztam. De ugye az se volt állandó, ugye az is egy pár hónap, aztán utána jövedelempótlót kaptam. Már ebbe a korba ugye már nehéz elhelyezkedni, meg nincs munkahely itten. "). Mára azonban újra el tudtak helyezkedni: N. N. a kutatás idején egy közeli városban dolgozott a határőrségnél mint fütő és takarító (a szövetkezetnél kazánfűtő iskolát is végzett), felesége ugyanazon a településen talált állást egy diákotthon konyháján. A munkanélküliség éveiben az 1993-ban szerzett föld különösen fontossá vált. A feleség rokonságának a földjeit mind az ő gazdaságuk használja. N. N.-nek részaránytulajdon járt, ezen kívül felesége, a feleségének az anyja (apja 1976-ban elhunyt), a feleségének az öccse és a feleségének a nagynénje is kapott örökséget, illetve részaránytulajdont (ők mind egy utcában laknak a feleség öccse kivételével, aki egy dél-zalai városban él). Mindezen túl vásároltak is kisebb földdarabokat, így a kutatás ide-