T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején

tekintik elérendő célnak. Közöttük már vannak olyan gazdák, akik tagjai valamilyen szervezetnek, és valamennyien olvasnak szaklapokat. Az állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozó vállalkozók viszont szakképzetlenek, maguk tanultak bele szakmájukba, de közülük is hárman szakkönyvek segítségével. A lakó- és munkahely szétválasztása az egyik állattenyésztő kivételével többé-kevésbé mindannyiukra jellemző. Mindeközben az önellátás a kft.-t leszámítva egy minimális mértékben náluk is szerephez jut, és ők is kialakítanak kölcsönösségen alapuló kapcsolatokat. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó családok jutottak legközelebb a vállalkozás eszményéhez: a családok egyes tagjai mint szakképzett családi gazdálkodók egész munkaidejükben, a szellemi és a fizikai tevékenységet szétválasztva, és nagyrészt bérföldön foglalkoznak elsősorban kukoricatermeléssel, ráadásul egyikük gazdasága 1000 hektáros cégükbe integrálva működik. Az alábbiakban ezt a három mintát három család magángazdaságának, és egy család céges vállalkozásának a történetén keresztül mutatom be. Míg egy másik tanulmányomban három „tipikus" példát hozok,

22 az alábbi gazdaságok sok tekintetben igen közel állnak egymáshoz, ami a csoportok közötti homályos határvonalakat, a szigorú elválasztás nehézségeit érzékelteti. Egy komplex paraszti gazdaság N. N. anyai és apai nagyszülei is földművesek voltak, így N. N. szülei gyerekkorukban még a „hagyományos" gazdálkodásba nevelődtek bele. N. N. apjának muraszemenyei családja viszonylag jómódú volt, kb. 6 holdas (kb. 3,5 hektáros) gazdaságot üzemeltetett, ám ők is tehénnel művelték a földjüket, és csak magukat látták el. N. N. anyai ági felmenőinek - akik a kb. 15 km távolságra fekvő közeli faluban laktak - jómódú, 10 holdas (5,8 hektáros) gazdaságában szarvasmarha mellett lovakat is tartottak, és rendszeresen adtak el borjút, csikót és fölösleges tejet. Emellett az átlaghoz képest nagyobb, 800 négyszögöles szőlőjük is volt. Ugyanakkor a N. N. anyja is végzett napszámosmunkát. N. N. apja 1934-ben, anyja 1934-ben született, 1960-as házasságuk után Muraszemenyén telepedtek le a család máig állandó lakhelyén. Három fiuk született, a legfiatalabb - N. N. - 1967-ben. A kollektivizálás után N, N. apja vízügyi alkalmazott lett, anyja pedig téesz-tagként a tehenészetnél dolgozott. 1 holdas háztáji földjükön kukoricát és krumplit termesztettek, ezzel, és a téesztől kapott terménnyel évi egy-két sertést hizlaltak. Tehenet a háztáji gazdaságban csak néhány évig tartottak. N. N. apja 1978ban meghalt, majd N. N. bátyjai elköltöztek 25-40 km-re fekvő zalai falvakba, egyikük lakatos, másikuk villanyszerelő lett. N. N. már nem dolgozott a téeszben, a rendszerváltás után nehézgépszerelői tanfolyamot végezve először egy közeli városban egy vállalkozónál, majd egy Cyőr-MosonSopron megyei kavicsbányában helyezkedett el, így csak hétvégente van otthon. Máig az anyjával él, és elvett egy 1975-ben, Budapesten született, középiskolát végzett, és a kutatás idején Nagykanizsán segédmunkásként alkalmazott nőt. Első fiuk 1995-ben, a második 2003-ban született. 22. KEMÉNY Márton 2004. 29-52.