T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SÁRI Zsolt: A gazdálkodás szervezete és lehetőségei Muraszemenyén 1945 és 1990 között

mondták, nem. Nem látja, magyarázta az egyik ember, aki agitátor volt, hogy tönkre megy. Ne sajnáljatok engem, ha tönkre megyek, nem kell engem sajnálni - Hova valósiak voltak az agitátorok? A környékről. Talán egy fő mindig volt, aki vidékről jött, a többi meg a környékről. Volt, aki nem írta alá, azt is behajtották. Az egészet besodorták. Akkor egy aláírás is elég volt. Ma énnékem kölcsönt kell felvenni, az úristen, pápához el kell mennem igazolásért. Meg tanúskodni, meg ki ilyen milyen igazolás kell. "

I9 A faluban teljesen megszűntek a magángazdaságok, „mindenki aláírt a tsz-nek". Az 1960-ban a Kerka menti és Zrínyi Tszcsék összeolvadásából létrejövő Zrínyi MgTsz önálló szövetkezetként kezdte meg a termelést. A szövetkezet viszonylag kis területen, 176 katasztrális holdon, - amiből 72 kh más községek területébe nyúlt át -, közepes talajminőségű földekkel, 431 taggal (256 nő, 95 nyugdíjas és járulékos), 319 dolgozóval kezdte meg a termelést. Az év végére 438 taggal (261 nő, 98 nyugdíjas, járulékos), 541 dolgozóval működött a szövetkezet, melynek összes földterülete: 1898 kh, ebből 923 kh szántó, 265 kh rét, 330 kh legelő, 59 kh szőlő, 4 kh erdő, 295 kh nádas, 20 kh közérdekű külsőség volt. Az első évben még kis parcellás művelésben folyt a termelés, csak a második évben tértek át a táblás müvelésre. Egy év alatt tehát sikeresen befejezték a szövetkezetesítést, több mint tízszeresére emelkedett a szövetkezet által müveit földterület nagysága. szántó 923 rét î; : nádas 295 szőlő 59 erdő 4 legelő 3 50 közérdekű 20 összesen 1848 1. táblázat A földterület hasznosítása, Muraszemenye, (kh), 1960 közérdekű legelő 1% rét 14% 19. B. L.-lel készült interjú részlete.