Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
Szánok, szekerek a Palócföldön és környezetében (1989)
négy rakoncával felszerelt, lőcs nélküli jármüvek is. A Tárnától nyugatra kizárólag csak a négylőcsös szekerek használatosak. Ott a trágyát, homokot is deszkával bélelt lőcsös szekéren szállítják. A Mátra vidékén rakoncának azt a fergettyü két végébe csapolt, rövid facsonkot nevezik, amihez a szekéroldal alsó szélét támasztják (Bodony). Tarnaleleszen az erdölő, fahordó szekér oldalait levették, a „kis fergettyü" helyett „nagy fergettyüt" tettek, aminek kb. 70 cm hosszú rakoncái voltak. Azok közé rakták a fát hosszában, és csatlólánccal fogatták szorosan össze. Rönk, gerenda fuvarozásához a szekeret hosszabbra engedték a nyújtó segítségével. Leginkább azonban trágya, szén, homok szállítására használtak rakoncás szekeret, amelyet elöl-hátul súberral, léczsilipben emelhető végdeszkával láttak el. Borsodban az ilyen jármű neve kolesz. Szilvásváradon a hosszú rakoncás „nagy fergettyü" neve is koleszfa. ÉszakHevesben a kolesz, koleszfa szót nem használják, bár Bükkszéken, Tarnaleleszen nem ismeretlen a szó. Úgy látszik, a kolesz az 1920-as években szaporodott el Borsodban, s onnan szivárgott be szórványosan a szomszédos észak-hevesi falvakba is. 13 Az Ipoly-Duna vonaltól keletre, a Felföldön és az Alföldön is kizárólagos a téglalap alakú szekéroldal, amelynek felső pereme is egyenes. A szekéroldal neve a palóc vidéken derék, szekérderék. Alul 8 cm, felül 7 cm átmérőjű ódalfa keretezi, amit 8 karfa (záp) és három vaspálca fog össze. A hosszú derékban többnyire 10 karfa és négy vaspálca található. Legtöbb helyen ugyanis a mindennapos rövid oldalon kívül hosszú oldalt is tartottak a szálas termények szállítása végett. A szekér- és kocsiderék magassága azonban mindig azonos (65 cm), csak a derék hosszában vannak eltérések. A szekerek, kocsik szélessége, nyomtávolsága is meglepően egységes, mert a Mátra-Bükk vidéki palócoknál nincs egészvágás és félvágás szekér, mint a székelyeknél. Táji eltérések a rövid és hosszú derék méretezésében egyaránt megfigyelhetők: észak felé haladva a szekéroldalak hosszabbodnak. Gömörben a rövid szekér is 8-9 sukk (250-280 cm), a Karancs-Bükk vidé7. kép. Rövid, lőcsös szekér (felhúzott egyenes saroglyával). Aggtelek (Borsod m.). Paládi-Kovács A. felv. 1969. 13. A koleszhoz: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 36.; KNIEZSA István 1955. 1/1. 273.
