Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szánfélék és szánrészek nevei (1997)

B/ Téli szánok 1. kézi szán, gyalogszán 2. igás szán a. teherszállító (teljes szán, félszán, kettős szán, csúszórudas szán). b. személyszállító téli szán. A szánok nemzetközi irodalmában ismeretes egyéb szántípusoktól itt eltekintve, figyelmünket a hazai és Kárpát-medencei formákra, s a magyar nyelvi vonatkozásokra korlátozzuk. Szán szavunkról BÁRCZI Géza még 1941-ben is azt írta, hogy valamely szláv nyelvből került át a magyarba. GYÖRFFY István jóval óvatosabban fogalmazott: „A szán igen ősi jármú. Neve mind a finn, mind a szláv nyelvekben megvan, de hogy a szán szót melyik vette át a másiktól, nem tudjuk."

5 KALIMA, J. azonban már jóval előtte úgy vélte, hogy a szláv szó a finnugorból való [Wörter und Sachen 2:182). Utalt a vogul sun, son, sun szavakra és a szláv, főként északi orosz megfelelőire. KNIEZSA István, részint KALIMA nyomdokain haladva, sorolta a szánt kétes eredetű szavaink közé, s vetette el annak szláv eredetét. Leszögezte: „valószínűtlennek látszik, hogy a magyarság egy olyan fogalom nevét a szlávoktól vette volna át, amelyet a finnugor kor óta ismert és vándorlásai során is állandóan használt."

6 MÉSZÖLY Gedeon szintén megállapította, hogy a szán legősibb vontató eszközünk. Ö azonban a magyar szán és a vogul sun „szláv eredetijének" ösi jelentéséről és az ősök antropomorf tárgyszemléletéről értekezett

7 és nem vetette el a szó szláv eredeztetését. Minden korábbinál megalapozottabb magyarázatát adja a szó eredetének a TESz 3. kötete: „Legvalószínűbbnek az látszik, hogy a szán valamelyik, ma már felderíthetetlen kelet-európai nyelvből került a magyarba." A magyar szán szó tehát ősi (finnugor) eredetű sem lehet, végső forrása és vándorútja tisztázatlan. A szán álla és nyelve MÉSZÖLY Gedeon említi, hogy a magyar áll északi osztják megfelelőjének jelentése 'szán'. MELICH szóbeli közlése alapján azt is megjegyzi, hogy a szlovák sánky jelentése kettős: 'szánkó' és 'alsó állkapocs'. Nincs kizárva, hogy a magyar szán, a vogul sun és a szláv megfelelők eredetijének ősi jelentése is ez volt.

8 A szán és részeinek neve (talp-a, áll-a, láb-a, orr-a) ezek szerint nem csak a magyarban tanúskodik antropomorf nyelvszemléletről.

9 Fényeden (Udvarhely m.) szánálla két szántalp elülső részének a neve. Ha csupán rajzon látjuk

10 nehezen érthető, miért van önálló neve a talp ezen részének. Ehhez tudni kell, hogy a jó szántalp nem fekszik teljes hosszúságában az úton, mert akkor igen elnehezedne, s könnyen leragadna a hóban. A könnyű szán talpa csak a közepén, esetleg a talp hátsó felén éri el a szánutat. 5. GYÖRFFY István 1934. 212. 6. KNIEZSA István 1955. 750 7. MÉSZÖLY Gedeon 1944. 122-23 8. Az orosz, lengyel, cseh, német párhuzamokhoz: MOSZYNSKI, Kazimierz 1929:640.§. 9. MÉSZÖLY Gedeon 1944. 122. 10. HAÁZ Ferenc 1942. 20.