Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szánfélék és szánrészek nevei (1997)

1. kép. Korcsolya. Kézzel vont csúsztató, Mályinka (Borsod m.). BAKÓ 1951. nyomán Áll szavunk 'szánáll' jelentését eddig csak Erdélyből ismerjük. 1784-ben említik Bétán (Udvarhely m.) lovas szán részeként.

11 Csíkban a „szán állát" amikor lejtőre érnek bicsaknak nevezett vaslánccal övezik át fékezés céljából.

12 Hosszúfalun és Tatrangon (Brassó m.) a bakszán 'előszán' talpának elülső, orrához vezető részét nevezik állának. (A Szerző helyszíni gyűjtése.) Székelyföldön és a hétfalusi csángók falvaiban ez a fogalom valószínűleg bővebben is adatolható. Arra vonatkozóan, hogy nem székely, hanem tágabb, erdélyi nyelvi sajátság, csupán néhány adalékot ismerek. Válaszút (Kolozs m.) és Magyarlápos (Szolnok-Doboka m.) földművelői az 1970-es években említették a szán állát, Magyarvistán pedig a szán nyelvét \s. Náluk a két összehajló szánorr között van a nyelv. Két nyelve közé dugják a szán rúdját, s a csatiásnak nevezett nyírfagúzzsal szorítják össze. Jelenleg egyedül ezt az előfordulását ismerem a nyelve, szán nyelve kifejezésnek. Megjegyzem, hogy a Börzsönyben használatos teherhordó gyalogszánnak (román szánkó) olyan alkatrésze is van, amit fejnek neveznek.

13 Szánorr, orszok, orsó A jármű elejének meghatározó része a szán orra, a két felhajló szántalp és a hozzá csatlakozó rúd, mint a vontatás, fékezés, irányváltás eszköze. Ennek formai típusait, változatait a hazai etnográfia eddig még behatóan nem vizsgálta. Ezúttal elegendő annak megállapítása, hogy a lovas- és ökrös szánok rúdja és szánorra között lényeges szerkezeti eltérés van. Némileg különbözni szokott a terhes- és a kocsiszánok orra is. Utóbbiakat rendszerint babás szánkóorrok, esztergályozott babaalakok díszítik.

14 Alaposan vizsgálták a marhaszán elejének, a szánorr részeinek nevét a romániai magyar nyelvjárásokban. Különösen a Székelyföldön és a székely nyelvjárásszigeteken elterjedt orszok (orcok, orszak) szó kapott sok figyelmet. Ennek két jelentése ismeretes: 1. 'a szán orrát összekötő fa', keresztorszok; 2. 'a szán orra között előrenyúló lapos, kemény fa, melybe az ökörrudat teszik', vonóorszok.

K MÉSZÖLY Gedeon véleménye szerint az orr főnév kicsinyítő képzős származéka, Olyan antropomorf szemlélet nyelvi emléke, mint maga a szán.

16 HORGER Antal nem képzett, hanem összetett szónak gondolta: az orr és a 'darab, része valaminek' jelentésű 11. EMSztT I. 237. 12. MTSz I. 127. 13. ERDÉLYI Zoltán 1958.391. 14. Lásd például Szentgál, Veszprém m. VAJKAI Aurél 1959.120. 15. MTSz II.24. 16. MÉSZÖLY Gedeon 1944. 122.