Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
Régi szekerek Észak-Cömörben 1513 tájékán (2003)
NAGY Iván. 20 „A vas hordó válók az előbbeni jó mértékhez valókhoz igazítatván, egy való vaskő behozatala 90 dénár." Nem tudható biztosan a Jó mérték" űrtartalma, de feltehetőleg a szomszédos Gömörben 1662-ben megszabott 6 szapunak felelhetett meg. Dobsinán (Dobsina) a 16-18. században az érc mértéke „előbb a köböl, majd a „Targoncza" Pahr - volt, e szerint fizette az olvasztó a beszállított erezet, e szerint a bányatulajdonos a munkaszakaszokra nem szegődött bányászokat, de a 18. század vége felé már a súly vétetett alapul." 21 A már 1395 körül feljegyzett, ismeretlen eredetű szapu szó a népnyelvben 'gabonamérték', 'gabonamérő faedény' jelentésben volt használatos még a 19-20. század fordulóján is végig az északi nyelvterületen. 22 Olyan űrmérték, melynek nagyságát bajos megállapítani, mert jelentősek a földrajzi, táji és a koronkénti eltérések. A pozsonyi mérőt, mely két vékából vagy mércéből állt, 62,4984 liter nagyságúnak határozták meg. Ellenben a pesti mérőt három mércésnek, 93,7476 literesnek, a sartai mérőt két pozsonyival felérőnek állítják. 23 Mérő értelemben volt használatos a szapu (például Mátyusföld), a kiia és a köböl szó is. A kassai köböl 1572 tájékán 85,17 literes volt és 64 kg búza fért bele. 2,1 A 17. századi vízimalmokról fennmaradt iratok szerint a Dél-Gömörben is használatos erdőháti kiia kisebb volt mint az „egri", de nagyobb a „füleki" és a „nógrádi kilánál", 25 s talán a rozsnyai szapunál is. Feltéve, hogy utóbbi a pozsonyi mérő és a kassai köböl között állt valahol, a hat rozsnyói szaput elérő válószekér űrtartalma a hat pozsonyi mérő (374,99 liter) és a hat kassai köböl (498,70 liter) között volt. A rakomány súlya akkor is legalább 5,5-6,5 q lehetett, ha a vaskő fajsúlya csak kevéssel haladta meg a vízét. Ezt a nehéz válóval együtt is könnyen elhúzta egy pár ló a hegyi terepen. 20. MTT XVIII (1871) 265. 21. MIKULIK József 1880. 26. Ottani német nyelvű iratokban a váló (válószekér) valószínűleg nem bukkan fel, MIKULIK József az ércszállító szekér létéről, formájáról nem szólt. 22. MTSz II. (1903); TESz 3. 676. 23. Pallas Nagy Lexikona XII. 1896. 541. 24. BOGDÁN István 1978. 203. 25. ILA Bálint 1964. 421., 415-425. 3. kép. A német bányászat külszíni szállító eszközei 1556 tájékán. Előtérben érclerakás a szekér nyitott végén. ACRICOLA, Ceorgius 1986. 87. ábra nyomán
