Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Régi szekerek Észak-Cömörben 1513 tájékán (2003)

A 20. század elején Gömörben még mindig szekéren szállították a vasércet a bányáktól az olvasztókig. Alacsony építésű szekereket használtak érc- és szénszállításra is. Lucskán (Lucka), Barkán (Borka) tíz karfás hosszú derék volt rajta, ami 300-320 cm hosszúságú lőcsös szekeret jelent. Annál alkalmasabb volt a rakoncás deszkás sze/cér(Csermosnya-völgy), amit Rudnán (Rudna), Kőrösön (Kruzna) inkább kosolyómk neveznek. Fosznideszkából készült oldalait négy rókonca tartja, elölhátul pedig egy-egy felhúzható súber zárja le. Követ, homokot, meszet napjainkig ilyen szekéren szállítanak. Kosolyóval szállították régebben a kohókhoz, hámorokhoz szükséges sok-sok faszenet is.

1í A szénszállító szekérkas 1662-ben rögzített hossza (362 cm), illetve az 1900as évek eleji kosolyó hossza (320 cm) között csekély eltérést találunk. Rövidülés állapítható meg, amit valószínűleg a könnyű szekérkasnak a nehéz deszkaszekrénynyel történő felváltása idézett elő. A deszka oldalú szekér neve, a kosolyó szó az egykori szekérkas emlékét őrzi. Palóc vidéken és kirajzásokon 'vesszőből font bölcső', a Székelyföldön 'kis kézi kosár' jelentése ismert e szónak.

14 'Szekérrész' jelentését egyedül a gömöri Bányavidéken jegyezték fel. A faszén mennyiségének és árának kasban, szekérkasban történő megadása a középkori Magyarországon természetes lehetett, hiszen a búza, a gabona vámját is „szekér gaboná"-ban számolták. SZŰCS Jenő azt szerette volna megállapítani, hogy értékvámról vagy egyszerű súlyvámról szólnak-e a vámjegyzékek, s nem gondolt a szekér anyagára és a szemes gabona „csomagolására",

15 Minthogy zsákokról nem esik szó, a gerla, garleta elnevezésű gabonamértékről annál inkább, joggal gondolhatunk szekérkasba ömlesztett búza szállítására. Az olasz eredetű gerla szó eredeti jelentése 'kosár, kas', s a késő középkori nyelvemlékek egész sorában áll a gerla, mint a corus (currus, szekér) megfelelője. Egy gerla búza súlya az egykori mértékekről átszámolva mintegy 13 536 (de legalább 11 589) métermázsa volt.

16 Itt kell megjegyezni, hogy a 'kas' jelentésű német Korb szó a magyar tájnyelvbe is beszüremlett, s a korba a bognármesterség szakszava 'kocsiszekrény' jelentésben már a 18. századi árszabásokban is. Ömlesztett rakomány (például szemes termény) esetén minden bizonnyal ponyvával bélelték ki a szekérkast, de faszén szállításakor erre aligha volt szükség. Válószekér vaskő szállítására A rozsnyói Metercia 1515-ban megörökített egy másik fogatot és szekérfélét is. Jézus, a kisded feje felett ércszállító szekeret látunk, mely a kép bal oldalán látható kohóba viszi az ércet.

17 Kettős lovasfogat vontat egy rakoncás szekeret, melynek valóságos „kocsiszekrénye" nincs, helyette egy fatörzsből kivájt válút helyeztek a küllős kerekekkel ellátott alvázra (2. kép). Ez a szekér nyilvánvalóan nehéz, 13. EISELE Gusztáv 1907. 333.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1985. 318-319. 14. MTSz I. 1063., 1185.; ÚMTSz 2. 503. 15. SZŰCS Jenő 1984. 12-16. 16. SZŰCS Jenő 1984. 16. 17. FALLER Gusztáv 1964. 213.