Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Régi szekerek Észak-Cömörben 1513 tájékán (2003)

számított élelmiszerrel fizették a fuvarosokat. A csalárdság és a viták megszüntetése érdekében az 1662. évi egyezségben megállapították a kas nagyságát és elrendelték, hogy a Sajó- és a Csetnek-völgyi szénfuvarosok a megadott méretek szerinti szekérkast használjanak. Minden falu bírája azonos bélyegzőt kapott, amivel köteles volt a szabványnak megfelelő kasokat hitelesíteni, mert anélkül később senki sem vehetett részt a szénfuvarozásban. A hitelesített szekérkas méretezése a következő volt: „hossza fél fertály híjján hat sing

7 [362 cm], szélessége a singnek felől a kasnak közepén egy sing és egy fertály [kb. 77,5 cm], a két végin való singek felett pedig egy sing és fél fertály [kb. 70 cm]; az alja szélessége a hátulján egy sing egy ujjnyi híjján [kb. 60 cm], alja az elein pedig fél sing s fél fertály [kb. 40 cm], magassága a kasfonásnak leszen egy sing egy fertály [kb. 77,5 cm]."

8 Hitelesített, szabályszerű szekérkas faszén árát 1662-ben 80 magyar pénzben állapították meg. Az árszabásnál drágábban senki sem adhatta, s a stellérek (hámoriparosok) senkitől olcsóbban sem vehették a szenet. Ellenőrzési jogköre az uradalomnak volt. Tisztviselői mindannyiszor 12 forint büntetést szedtek be, ahányszor az árszabás megszegése kiderült. A büntetés drákóinak tűnik a faszén alacsony árához, „feltűnő olcsóságához" mérten (Dobsina, 1758.).

9 A gömöri bányászok, stellérek a 17. században több társulatot, céhet alakítottak, s azokba a szénégetőket is bevették. Eleve a félparaszti sorban élő szénégetőknek jutott az utolsó hely az említett társulatokban (például Dobsina 1683-1808 közötti idők), s a Mária Terézia erdőrendeletét követő évtizedekben helyzetük tovább romlott.'

0 Azt is tudjuk, hogy a 18. század első felében a faszén mértékegysége még mindig a „szokott kas" volt. Ugyanis az 1704-ben elfogadott Gömör megyei limitáció szerint: rf xr „Egy jól meg rakott Vasárra hozott edgy Kas szen ara - 90 Vasáron kívül az hamorbeii Kas Szenek ara - 75 Falusi Kovácsnak ha maga szekerestül megyén a Szen helyre szénért ott az szokott kassal, mellyel az Hámorban horgyak tartozik a Kovácsnak adni 48

11 Abban az időben a szekérkas árát is megszabták. A Rimaszombat-vidéki kaskötők az 1706. évi limitáció alapján 90 dénárért adhatták az „öreg szekérre való kas"-t, amelyik a szekeret egészen beérte.

12 7. A singkb. 62 cm hosszúságú mérték. Német eredetű kölcsönszó, 1368 óta adatolható. TESz III. 542. MOLLAY Károly 1982. 492-493. 8. A forrást lábjegyzetben idézi ILA Bálint 1976. 401. A kapcsos zárójelekben álló metrikus számadatokhoz az 1 sing= 62 cm, fertály = 15,5 cm, félfertály = 8 cm megközelítéssel jutottunk. 9. MIKULIK József 1880. 14. 10. MIKULIK József 1880. 28., 45. 11. BODGÁL Ferenc 1964. 276. 12. MTT XVIII (1871) 267. Közlő: NAGY Iván