Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Két felföldi szekértípus. Láncos lajtorja és nyári szekér (1999)

Ökrös nyári szekér Lovas nyári Kotsi két oldala 2 Nyári Szekér fakó kerekekkel 10 Ft 2 Ft 20 Ft.

35 (Rárós-) Mulyadon 1854-ben Patai Mihálynak szintén négy jármüve hamvadt el a tűzvészben: Itt jegyzem meg, hogy Rárósmulyadon (Mul'a) 1972-ben még magam is fényképeztem űn. nyári szekeret

15 Ez a jármű az utóbbi száz-százötven év folyamán nem sokat változott. Régebben főként a losonci, rimaszombati, rimaszécsi vásárokon lehetett beszerezni. Észak-nógrádi, észak-gömöri kerékgyártók és szlovák paraszti háziiparosok szállították eladásra. SZEDER Fábián azt írja a palócokról, hogy „többnyire mindnyájan mesterséges faragók is. Amellett, hogy házaikat maguk építik, a szekereket, jármokat, hordókat, kádakat, konyha(i) faedényeket is megkészítik."

35 Az I. világháború után a Palócföld falusi kerékgyártói maguk is készítettek nyári szekeret. A 18-19. századból fennmaradt nógrádi és gömöri adatok azt igazolják, hogy a Felföldnek egy széles sávjában a nyelvhatár két oldalán élő magyar és szlovák parasztságnak külön szekere volt a széna és a kévés gabona szállítására, amit a magyarok többnyire nyári szekérnek neveztek. Ez szélesebb és hosszabb volt, mint a köznapi fuvaros vagy utazószekér. Oldala is magasabb annál, s végig létrához hasonló szerkezetű. Voltaképp ez tekinthető az egész Felföld domináns és csaknem mindenütt elterjedt szénahordó szekerének. Ezt váltották fel a MagasFelföld kisebb-nagyobb térségeiben (bányavidékek) s itt-ott szigetszerűen a „lyukas oldalas", „láncos lajtorjás" szekértípussal. Az észak-borsodi, gallyasági, tornai magyar parasztok megkülönböztették a rövid „magyar szekeret" a hosszú „hegyi szekértől", az ún. „tót szekértől". Előbbihez rendesen 2,5 m hosszú derék tartozott, amit hosszú nyújtó és hosszú derék beiktatásával alakítottak át hosszú szekérré. Kisebb gazdáknak a 20. század első felében már csak magyar szekerük volt, de a tehetősebbek 2-3 szekeret is tartottak. Ők nem bajlódtak a szekér átalakításával, mert gazdaságukban állandóan kéznél volt egy hosszú lajtorjás hegyi szekér.

57 Hasonló szekérválasztékot és elnevezéseket talált a néprajzi kutatás a Cserhát, a Hernád völgy és a Zempléni-hegység térségében is. Az abaúji Hegyközben az ún. tót szekér szénahordásra szolgált. Ott a szekéroldalt rakoncák, illetve azokba csapolt merev lőcsök támasztották ki. A hosszú szekéroldalak nem sokban különböztek az előbb említett tájakétól. A szénahordó szekérhez a Hegyközben 4 33. NML IV. 22. Karösszeírások. 34. NML Füleki Járás Szolgabírói Iratok. A 32-34. jegyzet adatai ZÓLYOMI József kijegyzései. Átengedésüket a Szerző ismételten megköszöni. 35. Lásd PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 352. 102. kép 36. SZEDER Fábián 1819. In: PALÁDI-KOVÁCS Attila szerk. 1985. 137. 37. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 353. Egy rövid utazó szekér 2 nyári húrtzolkodó szekerek 1 vasas Kotsi utazó 10 Ft 10 Ft 8,40 Ft.

34