Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Két felföldi szekértípus. Láncos lajtorja és nyári szekér (1999)

ban az egészvágás szekéren 100 cm, a félvágás szekéren 80 cm ez a távolság. Udvarhely megyében e két típus között van az ún. háromfertályos szekér, s a félvágás szekér kerekei között 22 cm-rel kisebb a távolság, mint az egészvágás szekéren.

2

* Ha az említett számadatok, mértékek megfelelnek a valóságnak, úgy a 19. századi palócság nyári szekere aránylag szélesebb volt a székelyek egészvágás szekerénél is. Egyébként ezt a tulajdonságát emeli ki a széles szekér elnevezés, melyet Danes János vilkei (Nógrád m.) jobbágy tűzkáráról 1761-ben felvett becsüjegyzőkönyv említ

27 A lyukas ódal, hosszú ódal elnevezés szintén Nógrádban él napjainkig; Nőtincsen 1735-ben, Nógrádmarcalon 1827-ben már feljegyezték

28 Ezek a megnevezések azonban a cserélhető szekéroldalakra, a hosszú nyújtót igénylő, de a többivel azonos keréknyomtávú alvázra tett szekérlétrákra is vonatkozhatnak. Ez utóbbi járműkonstrukciót és használati módot 18, századi források nyomán TAKÁCS Lajos főként a Dunántúlon tudta adatolni. Nem kétséges, hogy a cserélhető rövid és hosszú oldalakkal járó szekér típusa létezett már a 1617. században, a török hódoltság idején is.

29 Főként REGULY Antal fentebb idézett szekérleírásaiból lehet következtetni arra, hogy a nyári szekér a közönséges fuvarozó szekérnél nemcsak szélesebb és hosszabb szekéroldallal készült, de tengelye, kerekeinek nyomtávolsága is nagyobb volt annál. Az ún. nyári szekeret Losonc-Fülek-Rimaszombat-Pelsőc vidékén nem a szekéroldalak cseréjével és hosszú nyújtó beiktatásával szerelték össze. Ez a szekér egész esztendőben - sőt elkészültétől az elhasználódásig és túzre vetésig változatlan formában szolgálta a paraszti gazdaságot, A nyári szekér elnevezés első írásos említése Fülekről (Nógrád m.) ismeretes. Tassy Mihály nemes ember vallotta tűzkáráról 1663-ban: „Szénám volt huszonöt vagy harmincz nyári szekérrel..."

30 A 18. századi Nógrád megyében több paraszti kárbecslés is megemlíti ezt a kerekes jármúvet. (Karancs-) Lapujtőn 1722-ben Fazekas Pál féltelkes jobbágy „egy nyári Széles vágó Szekér szerszám"-ot említett (melynek becsértéke 2 forint). Kallón pedig szintén 1722-ben Dera Mihály egésztelkes jobbágy „hét nyári Szekér széna" tűzkárt vallott be.

51 Gergelyfalván és Cácslehotán 1722-ben, Gácsfalván 1740-ben említenek „nyári szekérre való létrádat, illetve 12 nyári szekér megégett szénát. (Utóbbi három falu Gács környékén, Losonctól északra fekszik, lakosságuk zömmel szlovák anyanyelvű.)

32 19. századi kárbecslésekben szintén előfordul a jármű neve. (Ipoly-)Tarnócon 1830-ban Hegedűs Antal jobbágynak négy szekere veszett oda: 26. GÖNYEY Sándor 1942. 273.; HAÁZ Ferenc 1932. 13. 27. Nógrád megye Levéltára (a továbbiakban NML) IV. 22.; ZÓLYOMI József gyűjtése, melynek átengedését ezúton is megköszönöm. 28. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1989. 370. a 18-19. századi adatokhoz: NML XIII. 4. Majthényi uradalom iratai és NML IV. 22. tűzkárbecslések.; ZÓLYOMI József kijegyzései. 29. TAKÁCS Lajos 1985. 328-329. 30. NML XV. 2. NAGY Iván iratgyűjteménye. 31. ZÓLYOMI József 1975. 170-171. 32. NML IV. 22. Kárösszeirások. Gácsfalván a károsult Lakatos Márton jobbágy családneve magyar nemzetiségre utal.