Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
Két felföldi szekértípus. Láncos lajtorja és nyári szekér (1999)
gas, létrás szekér szolgál. 15 Selmecbányától délre Gyökösön (Dekys, régi Hont m.) az 1960-as években még fényképezték ezt a szekértípust, de a képen lajtorjaláncok nem vehetők ki. 1 " A régi Hont vármegye északi részének népi kultúráját bemutató szlovák tanulmánykötet sajnos nem szentel figyelmet a közlekedés és a szállítás tárgykörének. Szénahordó szekérről sem rajzot, sem fényképet nem közöl. 15 A fentebb említett néhány szórványos adat mégis arra vall, hogy a Garam-vidéki bányavárosok környékén a 19-20. században használatos volt a vizsgált szekértípus. A Vág északi völgyszakaszáról csak igen bizonytalanul lehet bármit is állítani e jármű elterjedtségét illetően. Liptovské Revúcén (Háromrevuca, régi Liptó m.) 1960 tájékán készült fotón jól kivehető, hogy a szekérlajtorja középső része nyitott. Sem zápot, vagy pálcát, sem láncot nem látni a nyomdatechnikailag tökéletlen képen. 16 Ezzel szemben Morvaország keleti hegyvidékén, a morva-vlachok körzetének nyugati részén (Rusava, vsetíni járás) az 1940-es években jól azonosítható fotó készült erről a szekértípusról. 17 Történeti adatok vannak csehországi kovácsok keleti irányú migrációjára. A 15. század derekán nemcsak a morva-vlach területen és a Kiskárpátok egyes vidékein jelentek meg ezek a cseh mesterek, hanem a Felföld keleti részének városaiban is (Késmárk, Lőcse, Eperjes, Szepesújhely, Csetnek). 18 Ez az iparosmigráció hatással volt a felföldi járművek tökéletesítésére és az alkatrészek terminológiájára is. Biztos forrásból tudjuk, hogy a pozsonyi Hegyalja a 17-18. században jellegzetes szekérfélével rendelkezett, de az árszabásokból ennek csak a neve {hegyallyai szekér) és a somorjai kocsinál is magasabb ára derül ki. 19 E szénahordó szekér jellegét, formáját Pozsony megye bognárainak 1745. évi limitációjából nem ismerhetjük meg. A közeli Alsó-Ausztria paraszti járműveit alapos monográfia mutatja be. Olaf BOCKHORN művében számos szénahordó Leiterwagen fényképét találjuk. 2 ' 3 Az alsó-ausztriai szénahordó szekerek azonban sokkal inkább a nyugat-dunántúli hoszszi szekérre, vagy Csík-Gyergyó és Háromszék székely gazdálkodóinak hordó szekeréreemlékeztetnek, mint a tárgyalt felföldire. Feltűnően magas és középen nyitott szekérlétra, láncos lajtorja nem látható az alsó-ausztriai szénahordó szekereken. A Magas-Felföld jellegzetes szekértípusát - amíg további párhuzamokat nem találunk - regionális újításnak kell tekintenünk. Párhuzamokat cseh-morva és sziléziai tájakon remélhetünk. Az északi magyar népterületen a láncos lajtorjás szekértípus lényegében ismeretlen. A tárgyat csak a Bódva forrásvidékén és a Sajó felső szakaszán élő magyarok ismerik, de csupán néhány helységben használták. Speciális szénahordó szekér Gömör, Nógrád és Borsod egymással határos részein volt használatban nyá13. PODOLÁK, Ján 1961. 575.; PODOLÁK, Ján 1969. 190., 310. 14. KUKA, Pavol 1971. 137. 15. BOTÍK, Jan 1988. 58., 62. 16. Encyklopédia l'udovej kultúry Slovenská. 2. kötet 105. Bratislava, 1995. 17. BARAN, Ludvik 1973. 80. 18. ORSZÁG VRANECKY, Joza 1974, 132. 19. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1997. 20. BOCKHORN, Olaf 1978. II. kötet, XV, XVI., XVII. tábla.
