Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Fogatolás, igázás és szekerek a Bódva-völgy térségében (1999)

7. kép. Lőcsös lovas szekér vóggal és oldalkassal, Bódvalenke. Paládi-Kovács A. felv. 1969. NKI F 863 (200-210 cm). Szendrőn már 7,5-8 sukk, északabbra pedig szinte egységesen 8 sukk hosszú szekereket használtak (Szín, Tornakápolna, Bódvalenke, Krasznokvajda, Szászfa, Pamlény). A nyelvhatár közelében - így Tornaújfalun 8-8,5 sukk (250-270 cm) volt a szekérderék hossza. Körtvélyesen a lovas szekér 500, az ökrös szekér 520 cm hosszú derékkal\árt. Lucskán, Barkán szintén 10 karfás, azaz 300 cm hosszú derék tartozott a szekérhez. A szekér első és hátsó kerekeinek nyomtávolsága a vidéken meglehetősen egységes volt. Szendrőn a közönséges szekér nyomtávolsága 123 cm a mérés szerint. Ugyanott az első kerekek átmérője 83 cm, a hátsó kerekeké 90 cm. Elöl-hátul 12 küllő és 6 keréktalp tartozott a szekérkerékhez.

18 Egy Szalonnán mért szekér kerekeinek nyomtávolsága 120 cm volt. Az első kerekek átmérője 83, a hátsóké 95 cm. Elöl öt talpban 10 küllő, hátul öt talpban 12 küllő tartozik a kerekekhez. Hátul ugyanis két szekértalpba 5-5 küllő van csapolva. Lucskán, Barkán kisebb átmérője van a szekérkeréknek (első kerék 55 coll, hátsó kerék 55 coll), s csupán 10 küllője van. Azt tartják, hogy a hegyi terepen, erdőkben járva alkalmasabb a kicsiny kerék, mert a nagy kerekű szekér könnyebben felborul.

19 18. Saját gyűjtés és mérés Szendrőn 1994. októberében. 19. Saját gyűjtés 1978-ban. Adatközlő: Fehér József szül. 1894. Lucska.