Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szekerek és fogatok a honfoglalás korában (1997)

9. kép. Mongol tevehám, Szergelen, Mongólia. Földes L. felv. 1967-ben. Néprajzi Múzeum F.219.033 lé kerültek eredeti, ősi és kölcsönzött vagy újrakölcsönzött szavak. Tanulsága az, hogy a.lóiga (nyakhám) és a szügyhám nevei a vizsgált nyelvekben közös tőről származnak, vándorszóként kezelendők. Alapos tárgyleírást, rajzot a közép-ázsiai szügyhámokról sajnos nem ismerünk. Több adat van nyakhámra. Egy 1928-ban Kirgizisztánban megörökített nyakhám (12b kép) a magyarországinál (például a győrinél) sokkal kezdetlegesebb technikával készült, neve a hámra emlékeztet: oroszul homut, kirgizül kaamit" Technikatörténészek szerint Nyugat-Európa az avaroktól vagy a magyaroktól vette át a kengyelt és a szügyhámot. Utóbbi ötszörösére növelte a ló vontató képességét - a lovat fojtogató, öt mázsánál nagyobb teher vontatását nem engedő - ókori ló-igához (nyakhámhoz) viszonyítva.

100 Valószínűleg már az avarok magukkal hozták a szügyhám és a nyakhám (a római ló-igánál fejlettebb eszköz) keleti újításait. „Mindenesetre ázsiai nomádoknak tulajdonítják a nyugat-európai változásokat kiváltó két legjelentősebb impulzust: a lovak energiáját hasznosító szügyhámot és a kengyelt is, Nem lóerőnek neveznők ma is a munkateljesítmény fizikai mértékegységét, ha valamikor a 8. században nem tűnnének fel Európában a - talán rénszarvas vagy ázsiai teve vontatószerszámjából átalakított és ugyancsak talán az avarok által ismertté tett - váll- és szügyhám a lovakon."

101 Sajnos ez a vonzó hipotézis ma még kevés régészeti lelettel valószínűsíthető. 99. BEZKOVIC, Afanasij Sz. 1973. 48. 100. MAKKAI László 1984. 36. 101. ENDREI Walter 1978.; 14. Lásd még: HOFFMANN Tamás 1989. 219. és forrásai.