Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szekerek és fogatok a honfoglalás korában (1997)

7. kép. Ukrán - belorusz járom vonógúzzsal (Polézia vidéke). Bezkovic, A. 1969. 144. nyomán páros fogatolásra alkalmas jármok (5. kép). A tarkójárom (Nackenjoch) és a dorongjárom (Prügeljoch) megelőzte a küllős, torokkötős járom, illetve a Krummholzjoch kialakulását ezeken a kelet-európai, közép-ázsiai tájakon. A 10-13. századi magyar, kun, tatár jármok ezekhez állhattak a legközelebb. A honfoglalás kori járom gúzzsal vagy vonószíjjal kapcsolódott a szekérrúd végéhez. Másra azért nem gondolhatunk, mert Kelet-Európában, a Kaukázus északi előterében és Közép-Ázsiában a 20. századig ezek a kapcsolási módozatok éltek tovább,

80 Magyarországon azonban már igen régen egyetlen nyakszeggel kapcsolják hozzá a járomfőt a rúd végéhez. A nyakszeg többnyire vaspálca, de megfelelt a szívós, erös somfa is. Ehhez az egyetlen mozdulatot igénylő „ragasztáshoz" (ragasztó szög), a biztos, bár merev csatlakozáshoz villásan kettéágazó rúdfőre van szükség. Ennek két ága közé úgy illesztik be a járomfőt, hogy a mértani közepén levő furat a rúdfő alsó és felső ágának furata közé kerüljön, Ez a technikai megoldás a 19-20. században már az egész magyar nyelvterületen ismeretes, kizárólagosan használatos.

81 Ettől eltérő gyakorlat csupán Csíkban, Cyergyóban, s itt-ott a Hetesben, az Őrségben fordult elő. Régebben azonban a vonószíjas kapcsolás jóval elterjedtebb volt, mint a 19-20. században. MÉSZÖLY Gedeon a küszküllő szó jelentéstörténetét nyomozva derítette ki, hogy Csíkban nincs az ökörszekér rúdján villás rúdfő és nincs nyakszeg. A rúd végének és a járomfőnek a furatába szíj kerül, aminek a neve vonószíj, járomszíj, közszíj. A szíjat alul is, felül is egy-egy kb. 15 cm hosszú fadarabbal, küszküllővel biztosítják, hogy a szíj feszes maradjon. Amikor a két fácskát a vonószíjból kihúzzák, a járom elválik a szekérrúdtól vagy a tézsolától. MÉSZÖLY Gedeon rámutatott, hogy a küszküllő szót ismerte, használta már Tinódi és az Érsekújvári Codex szerzője, SZINNYEI József tájszótára pedig Háromszékből és Kiskunhalasról is említi.

82 NYÍRI Antal Lendvahosszúfaluban 'járomszeg

1 jelentésben jegyezte fel az igaküllő szót.

83 80. BEZKOVIC, A. 1969. 143-144.; PODOLÁK, Jan 1969. 235.; VIIRES, Ants 1969. 129., KALOJEV, B. A. 1973. 76.; MUHIGYINOV, J. 1975. 54-56. 81. MNA II. 120. térkép.; BODO Sándor 1990. 86. 82. MÉSZÖLY Gedeon 1914. 3-4.; MTSz II. 1268. 83. NYÍRI Antal 1943. 123.