Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
KEREZSI Ágnes: Az obi-ugorok legjellemzőbb épülettípusai
CSILLÉRY Klára azzal, hogy kónuszos kunyhóink belső elrendezése is az észak-eurázsiai kónikus sátrakénak megfelelő. Magam részéről ehhez a kérdéshez annyit fűznék hozzá, hogy kúp alakú kunyhóink mind formailag, mind belső rendjük tekintetében leginkább a szamojéd típusú csumokra emlékeztetnek és minden bizonnyal a magyarság uráli örökségének tekinthetők. A kutatók szerint az obi-ugorok másik hagyományos épülete, a talajból kiinduló tetőszerkezetű, földbe sülyesztett vázas-oszlopos földház is több ezer éves múltra tekinthet vissza (4. kép). CSERNYECOV V N. szerint ez az obi-ugor épületek legősibb típusa, melynek nyomai egészen a neolitikumig követhetők. 22 A legkorábbi épületek (i.e. III. évezred), melyek maradványait az Ob alsó folyásánál találták, még nagyon mélyre ásott (4 m), hatalmas (25x26 m) lakóépületek voltak. 23 Ezek mélysége és nagysága az idő múlásával fokozatosan csökkent, és az i. sz. I. évezred végére már csak 35-40 négyzetméteres, 30-40 cm-re a földbe mélyített épületek maradványaira bukkantak a régészek. 24 Ezeknek a sátortetős, vázas-oszlopos épületeknek a konstrukciója azonban az évezredek során csaknem változatlan maradt. Vagy a föld felszínén épültek, vagy földbe süllyesztett, négyszög alapú putriházak voltak, melyek különlegességét a lakógödröt borító, sátor formájú tetőszerkezet adja. Általában 4-12 ferde állású, a sarkokban illetve az oldalak mentén talpfába helyezett tartógerenda alkotta a földtől induló, vagy maximum egy-két vízszintes gerendán álló tető vázát. A ferde tartóoszlopokat felső végükön párosával egymásba illesztették, és vastag rudakat fektettek rájuk. Ezek együttesen piramisformát alkottak. 25 Végezetül deszkával, gyephanttal, mohával, földdel borították. Ezeknek a putriházaknak mind az ablaka, mind a bejárata a tetőn volt. Ha a tetőszerkezetet adó ferde állású gerendákat nem illesztették fent egybe, hanem egy keretbe kerültek, akkor a ház nem piramis alakú, hanem csonka kúp formájú lett. Az ilyen típusú házakban a padló döngölt föld volt. Főzésre, fűtésre eleinte hasábfából vagy deszkából készített kerettel körülvett szabad tűzhelyet használtak, amely középen állt, később ezt váltotta fel a csuval nevű kandallós tüzelő, amely már az ajtó melletti sarokban helyezkedett el. Ez egy agyaggal betapasztott földpadkából, a tulajdonképpeni tűzhelyből és a hozzá épített, szintén agyaggal tapasztott kúp-, vagy gúla alakú széles füstelvezető kürtőből áll (5. kép). Valószínű, hogy viszonylag későn, a 10-12. században jelent meg az obi-ugoroknál de a 19. századra elterjedése általánosnak mondható. 26 Földházakkal, vagy félig a földbe ásott épületekkel magam már nem találkoztam és a szurguti hantikkal szomszédos vaszjugani hantiknál is csak az idős emberek elbeszéléséből lehetett következtetni hajdani létezésükre. 27 Az, hogy az obi-ugorok hagyományos életformájának milyen fontos alkotó része volt a téli lakóhelyül szolgáló sátortetős vázas-oszlopos földház, jól bizonyítja, hogy bár építésével a manysik több generációval ezelőtt fölhagytak, mégis, amikor boronaházaik mögött véres állatáldozatot tartanak, az istenekhez szóló imáinkban napjainkig a „hasas háznál" (földháznál) bemutatott rénszarvasáldozatról beszélnek. 28 22. Isztocsnyiki po etnografii Zapadnoj Szibiri 1987. 12. 23. CSERNYECOV Valerij Nyikolajevics 1953. 13., 36. 24. SZOKOLOVA, Zoja Petrovna 1957. 96. 25. SIRELIUS, UunoTaavi 1906-1911. 84-104. 26. SZOKOLOVA. Zoja Petrovna 1964. 67-68. 27. KULEMZIN. Vlagyiszlav Mihajlovics-LUKINA, Nagyezsda Vasziljevna 1977. 72. 28. GEMUJEV, Izmail Nuhovics 1990. 11.
