Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
TARI Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében
Az írott adatokban faházakról tömegesebben a 13. századtól szólnak források. A következő adatuk ROGERIUS-tól származik, aki a tatárdúlások hatásait a leégetett fatemplomok üszkeiben látta. Fatornyokat két helyen is említ, Nagyváradon és Esztergomban, valamint faerődítményeket, faházakat, melyeket a tatárok leromboltak. 14 Vagy a mieink gyújtották fel a védhetetlen faházakat - „ami sok volt" - a város palotájáig - egészíti ki SZABÓ István. 15 Késő középkori faházak a forrásokban SZABÓ István az oklevelekből nemigen tudta kikövetkeztetni a faházak szerkezeti jellemzőit, így a néprajzi kutatások alapján különböztet meg boronaházakat, talpas házakat és más gerendavázas faházakat. 16 Utóbbiak oszlopközét befonták és betapasztották, sárból rakták vagy vertsárral, agyaggal töltötték ki. 17 Az egri káptalan előtt 1387-ben, az egyik peres fél három olyan faház (domus lignea) építésére kötelezte magát, melyeknek „belül a hosszúsága és szélessége" tíz, a vidéken szokásos ölet (ulna) tesz ki. 18 BALASSA M Iván feltételezi, hogy 2,5x7,5 öl lehetett a faház mérete (azaz 5x15 m) 19 Ez az adat összevág a késő középkori régészeti adatokkal például a Sarvalyon feltárt házak méretével. 1348-ban 12 elhagyott faházat említenek Bodunból 20 , 1358-ban Lendváról. 21 1370-ben Bodonról, 22 1377-ben Vajdáról és Récséről 23 jeleznek faépületet, valamint 1389-ben Szabaron ház estructiojáról emlékeznek meg. 24 1389-ben a János bán kúriájának építésére kötelezettek, „a Lyndua és Huzyfalu közötti gyepűn faépítményeket közös munkával kötelesek létesíteni, illetőleg létesíttetni. " 25 1392-ben a kolozsmonostori konvent azt jelentette Bebek Imre erdélyi vajdának, hogy Lona faluban, az oklevélben nevezetteknek a birtokba iktatása megtörtént, és hogy a beiktatottaknak Lonai Mihály egy teljes ház építésére elegendő fát is adott 26 1410-ben Csajági Tamás egy bizonyos csajági birtokrészt a fehérvári káptalan előtt használat alatt álló erdőkkel, továbbá ház építésére szükséges, valamint kúria létesítésére alkalmas és elégséges faanyaggal 90 új dénár forintért eladta. 27 1419-ben Lipócon (Zala megye) faház 28 1493-1495 közt a Heves megyei Hidvégen fából épült kúria, valamint szarufák Tárkányból, és Hevesből szállított zsindely és cövekek szerepelnek az oklevélben. 29 14. Tatárjárás 1981. 136, 144. 15. SZABÓ István 1969. 34. 16. SZABÓ István 1969. 37-38. 17. SZABÓ István 1969. 40. 18. 1387: Bozita, Bihar megye.; SZABÓ István 1969. 35. 53. jegyzet. 19. BALASSA M Iván 1994. 34. 91. 20. BAKAY Kornél 1989. 142. 21. VÁNDOR László 1995. 166.: ACSÁDY Ignác 1906. 135. 22. SZABÓ István 1969. 35. 23. SZABÓ István 1969. 35. 24. ZsO I. 138. 1121. 25. ZsO. I. 945. sz., hivatkozik rá CSŐRE Pál 1980. 201. 26. ZsO I. 3013.; CSŐRE Pál 1980. 202. 27. Hazai Okmánytár III. 1865-1891. 270.; CSŐRE Pál 1980. 202. 28. SZABÓ István 1969. 35. 29. BALASSA M Iván 1994. 93.
