Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

TARI Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében

A 14-15. században városainkban is sok volt a faház, például Bártfán, Lőcsén, Késmárkon, de a 14. századi Budán is emlegetnek faházakat egészen a 15. század végéig.

30 SZABÓ István megállapította, hogy nem volt nagy különbség a jobbágyházak és a falusi nemesi kúriák között. Illetve nem hiányoztak a faépítmények a nagybirtokosok váraiból, kastélyaiból sem.

31 Ezt támasztja alá az az 1385. évi adat, melyben a Zemplén megyei Nagymihályiból a nemes Nagymihályi testvérek faházát említik.

32 A hajdúvárosok 1517. évi összeírása szerint Vámospércsen, Böszörményben sövényből és nádból vannak a házak. A 17. század végén Debrecenben a tehetősebb polgárok laknak sövénnyel font, cölöpvázas házban (a szegényebbek földbe ásott kunyhóban). Nagykállón 1715-ben minden ház sövényből és nádból volt építve.

33 A faházak hosszú élettartamára egy kiragadott különleges észak-angliai példa Yorkból, a híres The Shambles - egy 14. századi, mai napig megmaradt, emeletes faházakból álló szűk utcasor. Hasonlóan festhetett a magyar városainkban is egy faházas utcasor. A továbbiakban eltekintenék az összes adat egyenkénti felsorolásától, mivel az eddig általam ismert okleveles adat 1138-1520 között 72 darab faházról szól. Hangsúlyozom azonban, hogy nem egy lezárt anyaggyűjtésről van szó. Faházak költöztetése Sokszor a faház említése oklevelekben együtt szerepel azzal, hogy a házat szétszedik és elviszik vagy éppen megtiltják a házak elvitelét, Ez csak faházra vonatkozhat, bár elképzelhető más háztípus, például favázas épület is. 13-14. századi oklevelekben nem csupán faházakról tesznek említést, hanem a faházak elvontatásáról, szétszedés utáni újra összeállításáról is. A Nyitra megyében található Keresztúr (Bars m.) lakóit 1246-ban eltiltják attól, hogy faházaikat elvigyék.

34 1282-ben van adat a fentiekre: „Ugyanazon (birtokon) felépített házaikat átvitte,"

35 Erőszakos cselekményre utal az 1295-ből származó adat, amely Szecső (Scetheh} falu elhurcolásáról szól a középkorban, amikor a hatalmaskodó oligarchák dúlásai idején „Negyven faházat ugyanarról (a birtokról) sajátjukra szállítottak át."

36 1 328-ban Bánkfalváról (Zala m.) említik házak elhordását.

37 1342-ben Rád faluban (Szabolcs m.) Rádi Péter fia Jakab, Pál fia Balázs és István fia Fábián azzal vádolják Péc nembeli Gergely fia Gergelyt, hogy jobbágyaik 5 lovát elhajtotta és János, Jakab és Mihály házait elvitette és birtokukat pusztította.

38 1370-ben „Posalaka nevű birtokukról hat házat 30. SZABÓ István 1969. 34. 31. SZABÓ István 1969. 37. 32. SZABÓ István 1969. 36. 33. GILYÉN Nándor 1987. 68. 34. SZABÓ István 1969. 35. 35. domus suas constructas in eadem. transferet..." Fejér: Cod. Dipl. V/lll. Budapest, 1830. 146. 36. „... quadraginta domos ligneas de eadem ad possessiones suas aspor" Tari Edit facientes. hiv: Uo. Vl/I. 385.: SZABÓ István 1969. 34. 37. SZABÓ István 1969. 36.; VÁNDOR László 1995. 166. 38. NÉMETH Péter 1997. 160.