Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

TARI Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében

Már a 19. században érdekelte a faépítészet a régiség szerelmeseit. A témában az első, inkább csak híradás értékű publikáció RÓMER Flóris nevéhez fűződik, mely rövid, tárgyszerű „Fa-házak" címmel jelent meg 1870-ben. RÓMER Flóris olyan egyszintes és emeletes faházakat látott németországi útján, melyeket gótikus feliratuk szerint 1461-ben, 1495-ben, 1534-ben építettek és még álltak 1870-ben, 400 éven keresztül. Felvetette a kérdést, vannak-e ilyenek hazánkban is, s milyen jó lenne öszszegyűjteni őket, s ha lehet, akkor felirataikat közölni. Egy jó évtizeddel később 1893ban, PÁPAI Károly a palóc faházról írt munkájával a néprajzi kutatás irányát jelölte ki.

9 A néprajztudomány és a régészet egyaránt foglalkozik a faépületek kérdésével, ám az eltérő mintavételi lehetőségek és módszerek miatt fontos kérdésekben tudják kiegészíteni egymás kutatását. Míg az egyikük az előzményt tudja részleteiben gazdagítani, a másik az analógiák, rekonstrukciók tekintetében nyújthat pótolhatatlan segítséget. Az eddigi anyaggyűjtés során 133 írott és régészeti adatot sikerült összegyűjtenem a 10. századtól 1520-ig bezárólag.

10 írott források Történészeink közül SZABÓ István 1969-ben megjelent könyvében az írott források tükrében foglalkozott hosszabban a középkori magyar faházak kérdésével. Régészeti adat azonban ekkor még kevés állt a rendelkezésére. Idézi és magyarázza Freisingi Ottó püspök 1147. évi magyarországi látogatása során írtakat, mely szerint a magyarok lakásai igen hitványak, nádból, ritkán fából, még ritkábban kőből valók. Megállapítása szerint a 11-12. századi források arról nem szólnak, hogy a magyarok lakóházai földbe mélyítettek voltak-e vagy sem, így a faház is elképzelhető lakóhelyként.

11 Néhány közvetett adatot is bizonyító erejűnek vél. Például a Váradi regestrum 1210-es években leírt adata szerint számos esetben olvashatunk házak felgyújtásáról és leégéséről, amely nem vonatkozhat földkunyhókra, így ezt közvetett bizonyítéknak tartja faházak meglétére.

12 Véleménye szerint sok esetben azért nem nevezték meg az oklevelekben a ház anyagát egy-egy hatalmaskodást követő per anyagában, mert annyira nyilvánvaló volt, hogy faházról van szó. Feltételezi, hogy az ásatások majd azt fogják bebizonyítani, hogy a 13. században már nem a föld-, hanem a faház kezdett előlépni jellemző háztípusnak. Bár állítása túlzásnak tűnhet, mégis az utóbbi évtizedekben számos gerenda-, illetve cölöpházra utaló nyom került elő ásatásokon, mely úgy tűnik igazolja feltevését. Árpád-kori faházadatok a forrásokban A legkorábbi faházra vonatkozó okleveles adatunk 1138-ból származik. Az oklevélben az szerepel, hogy a dömösi prépostsághoz tartozó Gan falu jobbágyai évente 2 faházat tartoztak építeni, vagy ezer fazsindelyt beszolgáltatni.

13 9. A bőséges faépítészettel foglalkozó néprajzi kutatás történetét e helyütt lehetetlen a terjedelmi korlátozás miatt összegezni. 10. A kutatás még nincs lezárva, így az eddigi adatok jelentős bővülését remélem. 11. SZABÓ István 1969. 32-33. 12. SZABÓ István 1969. 33 13. CSŐRE Pál 1980. 200.;