Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon

23. kép. Egymásba helyezett két edény a 8. ház kemencéje előtt tek jelentősége azonban a 10. századtól az egész Árpád-koron át jóval nagyobb volt, mint korábban gondolták.

71 Más szemszögből vizsgálja a kérdést TAKÁCS Miklós. A régészeti feltárások nyomán készült Árpád-kori házak jobbára csak rajzi rekonstrukcióit elemezve megállapította, hogy azok még több évtized után is szinte kivétel nélkül MÉRI István rekonstrukciós rajzainak újrafogalmazásai. Mindez azt jelenti, hogy a kutatás MÉRI István szándékai ellenére megmerevedett, uniformizálódott.

72 E megállapításának azonban kissé ellentmond, hogy maga is bírálóan szól egy CSORBA Csaba által közölt,

73 az Árpád-kori falu mindennapi életét szemléltető rekonstrukciós rajzról. Ezen „földbe nem mélyedő padlójú, tapasztott sövényfalu illetve boronaházak láthatók - a MÉRI István rekonstrukciója nyomán elfogadottá vált veremházak helyett! Azaz e rekonstrukció egy olyan állapotot tükröz, amely minden valószínűség szerint az Árpád-kor végénél későbbi századokra volt jellemző."

74 71. FODOR István 1989. 21. skk.; FODOR István 1994. 421. skk.; MESTERHÁZY Károly 1992. 68. skk. Minthogy mindkét szerző gondos alapossággal összegyűjtötte az Árpád-kor különböző időszakaiból eddig feltárt felmenő falú, vagy felszíni épületekről szóló híradásokat, ezek újbóli idézési kötelezettsége alól felmentve érzem magam. Az 1980-ig előkerült ilyen jellegű leleteket MICHNAI Attila gyűjtötte össze. MICHNAI Attila 1981. 225-239. 72. TAKÁCS Miklós 1999. 98.; Ennek veszélyére már 1989-ben is felhívta a figyelmet FODOR István.; Vö. FODOR István 1989. 22-23. 73. CSORBA Csaba 1996. 15-16. 74. TAKÁCS Miklós 1999. 97.