Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon
A téma kutatásában a két szélsőséges álláspontot BAKAY Kornél és BÓNA István képviseli. Míg BAKAY Kornél a veremházak létét is kétségbe vonja, addig BÓNA István szerint 10-13. századi falvainkban csak ilyenek állhattak. BAKAY Kornél volt az első, aki egy az egyes méretarányú veremház-rekonstrukciót készített. Ennek tanulmányozása során jutott tagadó álláspontjára. „... elkészítettem egy 3x3 m-es, egy méter mélységű gödröt, éppen olyat, milyeneket találni szoktunk. ... A nedves, füstös és csaknem elviselhetetlen gödörházban vastagon állt a sár, beszivárgott a víz. Képtelenség arra gondolni, hogy az avarok és a magyarok ilyen putrikban vergődtek volna." 75 BÓNA István viszont a magyar ház ugor-szaltovó-majáki, valamint avarszláv előzményeit vizsgálva megállapítja, az igen erős gazdasági társadalmi különbségek folytán a magyar köznép arra kényszerült, hogy évszázadokra veremház lakóvá váljon. Számára ugyanis elérhetetlen volt, hogy az ennél rangosabb házak építőmestereit megfizesse. Ilyen tekintetben nagy hasonlóságot lát a Krisztus utáni 4. századtól a Kárpát-medencében élő népek és az Árpád-kori magyarság között. „E barbár népek társadalma és technikája egy nemesi, katonai réteg alá vetve megreked a szalmatetős veremházban, igénytelenségük nyomort szül, nyomoruk igénytelenséget. Sajnos ugyanezt fogjuk tapasztalni a 10-13. századi magyarság esetében is." 76 Nyilvánvalóan korai lenne a 10-13. századi magyar falu képéről, a bennük állt földbe mélyített, illetve felszíni házak arányáról szóló vita lezárására törekednünk. Annyi azonban bizonyos, hogy idáig már két olyan 10. századra keltezhető településünk van - Borsod és Esztergom-Szentgyörgymező -, amelyre nem a földbemélyített veremházak elsöprő többsége jellemző. SZABÓ István úgy vélte, hogy korai falvainkban a fa-tégla, kőházak arányát csak az oklevelekből tudjuk megállapítani. 77 A közelmúlt ásatási eredményei azonban valószínűvé teszik, hogy erre a kérdésre a régészeti kutatások adhatják meg a választ. Nagyon valószínű, hogy a borsodi település egy 10. századi előkelő központja volt. A település kutatása során azonban kitűnt, hogy GYÖRFFY György elmélete, amely szerint az ispáni várak közül több egy-egy nemzetségfő központjaként már a 10. században felépült, Borsod esetében nem igazolható. Igaz ugyan, hogy a 10. században laktak ezen a területen, ez azonban nem vár, hanem nyíltszíni település volt. Kétségtelen tehát, hogy a 11. században épült ispáni várat Borsodon egy 10, századi előkelő központja előzte meg, A két központ azonban csak helyileg azonos, közöttük nem találtunk összefüggést. 78 A korai főváros. Esztergom közelsége valószínűleg a Szentgyörgymezőn feltárt települést is kiemeli az egyszerű falvak sorából. Lehetséges tehát, hogy a „szokásostól" eltérő házaiknak ez a magyarázata. Lehetséges azonban az is, hogy 10-13. századi falvaink egészen más képet mutattak, mintahogyan azt hosszú ideig képzeltük. 75. BAKAY Kornél 1989. 141. 76. BÓNA István 1988. 404., 410. 77. SZABÓ István 1969. 34. 78. Tudatosan hagytam tehát el a címből a „földvár" szót, ezzel is kerülni akarván az ispáni vár és az azt megelőző település összemosását.
