Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon

22. kép. Két cölöplyuk a 9. ház kemencéje előtt képen a további ásatások feltehetően változtatni fognak. 67 A korabeli élet sokszínű­ségére, a különböző lakásformák, a felszíni és földbe mélyített házak egymás mel­lett élésének lehetőségére LÁSZLÓ Gyula hívta fel többször a kutatás figyelmét. 68 Az egyoldalú szemléletben rejlő hibaforrásra MÜLLER Róbert 69 figyelmeztetett. SZABÓ J. Győző hézagos ismereteink fényében arra intett, valljuk be, hogy csak egyfajta Ár­pád-kori háztípust ismerünk, a földkunyhót. „Pedig könnyen belátható, hogy a 10-13. századi társadalmunk egészét tekintve legalább annyian laktak jurtában és faházban, mint földkunyhóban/' 70 ' Egymástól függetlenül hasonló eredményre jutott a közelmúltban FODOR István és MESTERHÁZY Károly. A magyar ház fejlődéstörténetét vizsgálva megállapították, hogy a földbe mélyített, egysejtű gödörházak nem lehetnek a 14. századtól általáno­san megjelenő, többosztatu földfelszíni házak közvetlen előzményei. A földfelszíni házak előzmények nélküli hirtelen megjelenését pedig semmiféle gazdasági-társa­dalmi változás nem indokolhatja. Ebből következően mindkét kutató úgy vélte, a gö­dörházak mellett mindenkor léteztek földfelszíni épületek, és ezek szervesen hozzá­tartoztak 10-13. századi falvaink képéhez. A fölmenő falú, illetőleg földfelszíni épüle­67. MÉRI István 1964. 47-48. 68. LÁSZLÓ Gyula 1964-65. 69. MÜLLER Róbert 1972. 195. 70. SZABÓ J. Győző 1975. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents