Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon
tezhető nagyméretű kőépületet tártak fel Pozsonyban a volt Pálffy palota alatt. A ház földszintje részben süllyesztett padlójú volt, és az emelet részleteit is meg lehetett figyelni. 56 13. század előtti kisméretű, pincével ellátott kőépület került elő Budapesten a XI. kerületben, az egykori kánai apátság területén. Ennek közelében egy további, valószínűleg 14. századi kőépület részletét is feltárták. 57 13. századi, kétosztatú, agyagba rakott kőfalú épületet tártak fel Szentendrén, a római katolikus templom mellett. 58 Árpád-kori, nagyméretű, agyagba rakott szabálytalan alakú kövekből készült épületet tártak fel Helemba szigeten. Az épület egy részét a felszín alá süllyesztették. Feltehető, hogy emeleti szintje fából készülhetett. 59 Nagyméretű, kő alapú, de fentebbi részein fából készült, a 13. század második felére keltezhető épületet tártak fel Petőszinyén (Svinica, Szlovákia) 60 Egyhelyiseges, kőfalú épületet tártak fel Dörgicsén a román kori templom közelében. A ház legkésőbb a 14. században már állt. 61 A 14. századra keltezhető kő alapú faházat tártak fel Szepeskörtvélyesen (Spisky Hrusov-Miloj, Szlovákia), 62 és kő alapú faház került elő Pozsonyban is, amelyet a 13. század végére, a 14. század elejére lehet keltezni. 63 Mint a fentebbi rövid ismertetésből kitetszik, a szórványosan előforduló, különböző korú leletek azt bizonyítják, hogy kőépületekkel az egész Árpád-korban számolhatunk. A megfigyelések jó része nem egyszerű falusi házra vonatkozik, a kőházak többségében rangosabb személyek, papok, birtokosok lakhattak. Feltehető, hogy egy 10. századi előkelő, törzsfő, vagy nemzetségfő otthona lehetett a borsodi településen feltárt kőépület is. Nem kétséges azonban, hogy a település többi, ugyancsak kő alapú, földfelszíni házában közrendűek, e törzsfő, vagy nemzetségfő emberei élhettek. A borsodi települést a házak omladékai közül előkerült leletek egyértelműen a 10. századra keltezik. Az igen erős szaltovói hagyományokat mutató kerámialeletek, az egyszerű ékszerek 64 vagy a palmetta mintával díszített faragott csont zablaoldalpálca 65 egyaránt azt bizonyítják, hogy a falu a 10. században keletkezett. De ezt mutatják az eddig már elvégzett természettudományos vizsgálatok is. 66 E 10. századi falu valamennyi feltárt háza a felszínen állt, kőből, illetve fából épült. Mindez élesen ellentmond a korábbi kutatások nyomán általánosan elfogadottá vált képnek. Közismert, hogy ez a kép MÉRI István alapvető kutatásai révén kezdett el kibontakozni. MÉRI saját feltárásai, és a korábbi ásatások eredményei alapján úgy vélte, hogy az Árpád-korban az egyhelyiseges, félig földbe mélyített kemencés lakóházak jellemzőek falusi településeinkre, majd a 14. századtól a többhelyiséges felszíni házak foglalják el a helyüket. Maga is hangsúlyozta azonban, hogy az általa megrajzolt 56. REXA, Daniel 1986. 201-202. 57. H. GYÜRKI Katalin 1989. 115., 117. 58. Magyarország Régészeti Topográfiája 7. kötet Budai és Szentendrei járás Budapest 1986. 272. 59. KOVALOVSZKI Júlia 1989. 85-86. 60. CAPLOVIO Dusán 1980. 84-86. 49. kép 61. ÉRI István Régészeti Füzetek Ser. I. No. 22. (1969). 77. 62. POLLA. Belo 1966 27.kép., 145.; Vö. CAPLOVIO Dusán 1987. 10. 63. BAXA Peter 1983. 47-49. 64. WOLF Mária 1992. 427-429. 65. WOLF Mária 1996c. 423. 66. A C14-es vizsgálatokat HERTELENDI Ede és munkatársai, az archaeomágneses mérést MÁRTON Péter végezte. Munkájukat ezúton is köszönöm.
