Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KESZEG Vilmos: Szövegtípusok, szövegfunkciók és íráshasználat az aranyosszéki temetési szertartásban

Sírnak ök mert nincsen apjuk. (Várfalva, 1956) A mészkői halottbúcsúztató helyzetképe a versírás helyzetét nevezi meg: Bús énekem miként kezdjem Penamot kezembe vegyem. (Mészkő, 1943) Az aranyosszéki halottbúcsúztatók sajátossága, hogy a helyzetkép hosszú megszakítással folytatódik, s a verset lezáró, a búcsút keretbe foglaló strukturális egységet alkot. A kép újrafelvételét a vers elején található formula megismétlése vagy variálása teszi lehetővé. GADÓ Zéfi búcsúztatója helyzetképének formulái: Halkan kondul a kis harang (1. strófa), Szépen bug fel az orgona (19. strófa); FODOR Tamás búcsúztatója: Temetésre szól az ének (1. strófa), Föl bug most már az orgona (21. strófa); BALLÁ Dénes búcsúztatója: Óh, de búsan szól a harang (1. strófa), Búgjon föl most az orgona (23. strófa); TIVADAR Ferenc búcsúztatója: Megkondultak a harangok (1. strófa), Búsan szól az orgonaszó, Kondul is mára harangszó (17. strófa); FODOR Krisztina búcsúztatója: Vigyázzatok jön a motor (1. strófa), Jött a motor s már mennem kell (12. strófa) stb. A helyzetkép olykor szertartásirányító utasítással kapcsolódik össze. A halott vagy az őt búcsúztató kántor a temetőbe való elindulásra szólítja fel a gyászolókat: Búgjon föl most az orgona, Kísérjen el búcsú hangja (Várfalva, 1956). Bár ez a motívum az aranyosszéki szövegekben aránytalanul ritkábban fordul elő, mint a szakirodalom által ismert példákban. A biográfia, autobiográfia

43 motívuma változó, egy-két sortól néhány strófáig nyúló terjedelemben követi a helyzetképet és előkészíti a búcsút. Általában a halott nevét,

44 életkorát, családi állapotát, foglalkozását, társadalmi státusát, életének fontosabb eseményeit (frontszolgálat), betegségét és annak lefolyását, halála okát és körülményeit nevezi meg. Ezek az elemek a halott azon személyi tartozékai, amelyekvalamikori létezését bizonyítják, emlékét és életpályáját megidézhetővé teszik.

45 43. A halott (ön)életrajzának megörökítése az i.e. 2700-2600-as évek Egyiptomától, a görög-római kultúrán keresztül folyamatosan dokumentált. KÁKOSY László 1988. A késő középkorban az egyházi szertartás része volt.; VOIGT Vilmos 1984. Egy alább idézendő, 1766-ból származó nyomtatott temetési szöveganyag szintén külön szövegtípusként tartalmazza a halott „Vitáját". 44. A név kiéneklésének mint formulának a halottsirató szövegben való meglétét jelzi KÁROLY S. László 1980.385. 45. A rendelkezésünkre álló szövegek olvasása arról győzött meg, hogy a biográfia precíz személyi adatokból való megszerkesztése újabban állandósult, illetve Aranyosszékre jellemző törekvés. A KRÍZA és BARTHA által közölt szövegek általános tartalmú formulák segítségével sejtetik a halott életkorát, halálának körülményeit (Például Kis ártatlan hült teteme fekszik e koporsóban, E gyászkoporsóban egy kis ifjú pihen, Férfi korodnak delén, munka és gond között stb.). Sem neve, sem életkora, sem foglalkozása, sem halálának pontos körülményei nincsenek kötelező módon bedolgozva a szövegbe. A gombosi anyagban mindössze Pogány Jenőné halotti búcsúztatóiban található meg a biográfiaírás szándéka. JUNG KÁROLY 1978. 192-194. A múlt századi erdélyi anyagban már találunk részletes biográfiát. A múlt század közepe és második fele tájáról származó halottbúcsúztatókat tartalmazó gyűjteményben olvasható „Ravasz Ferentz vég búcsúja holt el Udinába Olaszhonban 26 éves koromban". A vers négy strófa terjedelemben mondja el a fiatalember élettörténetét. Forrás: a Román Akadémia kolozsvári fiókjának könyvtára, Ms U 1210/A-C jelzetű kéziratköteg.