Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KESZEG Vilmos: Szövegtípusok, szövegfunkciók és íráshasználat az aranyosszéki temetési szertartásban
Az életrajz megszerkesztésében kettős szelekció és interpretáció érvényesül. A halott életrajzát tulajdonképpen a család vagy valamelyik megbízott családtag állítja össze, közli a búcsúztató szerzőjével, aki az életrajz megszerkesztését, textualizálását, interpretálását, értékelését végzi el. Szerepe a halott életpályájának az érvényben lévő életpályamodellhez való közelítése, az életpálya, a halott teljesítményeinek értékelése. E kettős szelekció során kirostálódnak a halott életének negatívumai, illetve a megszerkesztés által a halott élete ráhangolódik egy általános, elfogadott életeszményre. Az így megszerkesztett életrajz hivatott a búcsúztatás során az emlékezet számára kimerevíteni, popularizálni a halott életpályáját. Az élettörténet véglegesítése egyúttal a hagyományban élő szövegkliséknek, formuláknak az élettörténethez való hozzárendelését is jelenti. A biográfia megszerkesztésére mind a család, mind a búcsúztató személy nagy hangsúlyt fektet. A család erre általában felnőtt, megfontolt férfiembert, tanult családtagot hatalmaz fel. Kettejük kollaborálását minden, a szakirodalomban megszólaltatott szerző hangsúlyozza. 46 Egy harasztosi asszony emlékezetében jelentős teljesítményként maradt meg a maga hozzájárulása: „Amiko az én édesanyám meg vót halva, Ferenc bácsi (Király Ferenc, a búcsúztató) jött lefelé. Mi Ferenc bácsiékka laktunk egy utcába. És éppen tehéncsorda jött s itt jött felfelé s akko mondtam, Ferenc bácsi, nagyon megkérem, hogy írja le az én anyámnak az életrajzát s a búcsúztatóját. S há, fiam, nem tudam. Na, mondám, hagyjon békét, me leírom én. Én írtam le az életrajzát. Úgy a faluba senkit nem prédikált el, ahogy az én anyámat. Bejöttem, sírtam, s leírtam. Hogy ő milyen életet élt, hány éve vagyunk árvák. Növelt két árva gyermeket."(SZÉLL Sándorné Horváth Anna sz.1927) Ugyanígy értékelődik fel a mészkői GÁLFFY Eszter emlékezetében is az egyetlen általa írott, a templomban a pap által felolvasott halottbúcsúztató. Az 1955-ben meghalt FODOR Tamás életét így foglalja össze a búcsúztató: Fodor Tamás a jó ember Öreg korra nyugalmat nyert Mint a búza ha megérett Tamás bácsi is megpihent Legkedvesebb munka helye A Vároldal és környéke Mert e helytől is búcsúzik A koporsó mélyén nyugszik Jó munkás volt életében Bízott minden gyermekében Szeretettel vették körül Az élete megkönnyebbült. /.../ 46. A gömöri DUDOR István: „Elmondták nekem az életét". BARTHA Elek 1995. 57. LÓSKA Ferencné: „Fölveszem az adatokat, mikor született, hány éves, hány éves házasok, hány éve özvegy, ugye milyen hosszas volt a betegsége, hány gyermeke van, gyermekek nevét sorba. "
