Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

HARKAI Imre: Kognitív házrendszerkutatás a népi építészetben

KOGNITIV HÁZRENDSZERKUTATÁS A NÉPI ÉPÍTÉSZETBEN HARKAI IMRE É. L. BOULLÉE ezt írja az építészetről: „Előbb ki kell eszelnünk azt, amit meg akarunk valósítani. Ősatyáink is csak azután építették fel kis kunyhóikat, amikor már megfogant bennük az építmény képe."

1 A terv és a tervezés örök téma. A tervezés gondolkodás. A tervezői gondolatok viszont nem mindig vetődnek papírra. A terv valójában köztes állomás a tervezői gondolatok és a megvalósult objektum között. A népi építészetnek is elindító gondolatképei vannak, néha köztes állomása (terve) és megvalósult épületei. Értékelhetők azok a szabványok, amelyek hagyományosan követhetők, és a szabványtörések, amikor eltérnek a hagyományostól. A tervezés a gyakorlatban is megtörténik. A ház alapjának kimérése, az ablaknyílás falra történő rajzolása, a falmagasság meghatározása, a tetőszerkezet ácsméretezése stb., mind tervezői részfeladat. Ezt erősíti meg a nemrégen elhunyt kiváló teoretikus Aldo ROSSI:"... az építészetben...van egy elem, ami önálló szerepet játszik: de nem olyan valami, amihez az építészeti objektum alkalmazkodik, hanem olyasvalami, ami a modellben mégis jelen van. Ez az építészet szabálya, az építészet szerkesztő elve."

2 Ezek az idézetek után újra beléphetünk a házrendszerkutatásba, hiszen megszabadultunk a népi építészet etnikumorientáltságától és szabad tér nyílt a kogníció, a szisztemológia, a strukturalizmus, a virtualités, és más interdiszciplináris tudományok felé. S nem utolsósorban a szemiotika irányában. Egyes szemiotikusok az építészet funkcionális és művészi-esztétikai oldalát határozták meg jelfunkciónak: „Egyrészt való igaz, hogy nem jelekben lakunk, hanem házakban... Minden építmény egyidejűleg menedéket is nyújt, s az üzenetek egy fajtája is."

3 ECO a kommunikatív szemléletet előnyben részesíti a funkcionális szemlélettel szemben. De mint írja: „Az építészet esetében tehát olyan közlőrendszerrel állunk szemben, amelyet rendkívül összetett ábrákkal kell jellemeznünk."

4 Szerinte: „az építészeti jelek megmunkált elemek és körülhatárolt terek olyan rendszerét alkotják, ami lehetséges funkciókat közöl, konvenciórendszerek alapján."

5 1. BOULLÉE, É. L. 1985. 32. 2. ROSSI, Aldo 1986. 13. 3. JAKOBSON, Roman 1969. 54. 4. ECO, Umberto 1976. 412. 5. ECO, Umberto In: GRÁFIK Imre 1995. 569 570.