Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KLAMÁR Zoltán: Tanyatípusok és tanyai életmód Magyarkanizsa környékén
5. kép. A Szélpál-tanya 1941-ben épült. A tanyaházzal szemben áll a nyári konyha vályogfalú épülete. A kerítés melletti gyümölcsös csupán néhány sor szőlő közé ültetett gyümölcsfából áll. A tanya körül homokos szántók vannak. a falutól keletre terültek el. Ugyanakkor van egy délnyugati határrész, mely szintén tanyás, de ott a tanyásodás lehetőségeit a majorok igen csak szűk keretek közé szorították. Keleti irányban a falutól a legtávolabbi a Szélpál tanya volt. Itt állt még Tóth Péter, Papdi András, Bencsik Mihály, Ambrus Antal, Bencsik Antal és Kószó János tanyája. A tanyasorból csak Bencsik Antal és Kószó János tanyája maradt meg, azonban az egyik tanyaházból korcsma lett. A vizsgált tanya idős Szélpál János feleségének volt a hozománya. A Perpauer család lakott a tanyaházban, Perpauer János, felesége, Somogyi Mária és hat felnőtt kort megért gyermekük: István, Antal, János, Mária, Béla és Ilona. Négy testvérük gyermekként halt meg. Perpauer Ilona 1923-ban született és 1949-ben kötött házasságot Szélpál Jánossal. A tanyát Ilona azért kapta örökül, mert legfiatalabb gyermekként ő viselte gondját idős szüleinek. A testvérek földbéli jussát viszont kifizették, hogy az amúgy sem nagy birtok egy tagban maradhasson a tanya körül. Szülei 5 1 /2 holdon 23 gazdálkodtak, ebből 31 hold volt a tanya körül. Volt 2 hold kaszálójuk, a martonosi földön Kishomok alatt és Királyhalmon volt 58 mérés gyümölcsös. A martonosi föld 5 km-re, a királyhalmi 8 km-re volt a tanyától. 23. Felváltva beszélnek mérésben és holdban. 1 mérés = 75 öl, 16 mérés = 1 kis hold, 22 mérés = 1 nagy hold. A mérés tehát a négyszögöl helyi megfelelője, átváltása: 72,72 négyszögöl = 1 mérés.
