Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KLAMÁR Zoltán: Tanyatípusok és tanyai életmód Magyarkanizsa környékén
2. kép. Katonai felvétel a kanizsa környéki tanyavilágról Spezialkarte 1883 bis 1886, K. u K. Militargeographischhes Institut ... szükségesnek tartja az orom alatti hetipiacnak tartását azért is, mert ezen a külterületi határrészen a legsűrűbben beépült s így legnépesebb is azon fölül pedig folyton fejlődőben van amennyiben újabban is nagyobb számú tanya építkezések vannak folyamatban." 12 Mivel az Orom vonzáskörzetébe tartozó tanyavilág fejlődött dinamikusabban, így a közvetlen szomszédságban levő, Völgyes hiába kapott megállót, megmaradt laza beépítésű, apró tanyaközségnek. Ugyanis közvetlen közelében két központ is kialakult, az egyik a fentebb említett Orom, míg a másik központ Tóthfalu lett. így Völgyes a két központ közelsége miatt nem tudta kihasználni a vasút közelségében rejlő előnyöket. Az 1910-es népszámlálási adatok 13 külön kitérnek a puszta, telep s egyéb külterületi lakott hely lakosságának mind számbeli, mind pedig nemzetiségi összetételére. Sajnos, a későbbi jugoszláv népszámlálások már nem jelzik a településeken kívül, a határban tanyán élő lakosság számát, így csak a század eleji adatok alapján érzékeltetjük a tanyán élő népesség mutatóit:
